Jelentős ügyek

Az évek óta folyamatban levő felszámolási eljárásban öt közbenső mérleget már jogerősen jóváhagyott az elsőfokú bíróság. A hitelező iratbetekintés során átvizsgálta a felszámoló által a felszámolás teljes időtartama alatt felszámolási költségként kifizetett összegeket és erre hivatkozással benyújtott kifogásában - 9 pontban, a korábbi jóváhagyott közbenső mérlegidőszakokra is kiterjedően megjelölve az indokolatlan kifizetéseket - támadta a felszámoló intézkedéseit. A felszámoló kérte a kifogás elutasítását.

Az adóelőny érvényesíthetősége akkor kizárt, ha a jogügylet célja vagy kizárólagosan (csak) az adóelőny elérése, vagy ha az adóelőny elérése uralja a jogügyletet.

A járásbíróság az ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki összesen 45 rendbeli, különbözően minősülő csalás bűntettében, és őt halmazati büntetésül három év börtönben végrehajtandó szabadságveszésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. Döntött a bejelentett polgári jogi igényekről, az eljárási illeték és a bűnügyi költség viseléséről. A védelmi fellebbezés folytán eljárt törvényszék az ítéletet megváltoztatva, a terhelt cselekményeit részben átminősítette, a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát két évre enyhítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az eljárt bíróságok az I. rendű terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében [1978. évi IV. törvény 282/A. § (1) bekezdés IV. fordulat, (3) bekezdés] állapították meg és őt, mint bűnszervezetben elkövetőt tizenegy év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és a közügyektől tíz év eltiltásra ítélték azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

A felperes 2012. január 12-étől állt az alperes alkalmazásában idegenforgalmi ügyintéző, rendezvény-szervező munkakörben. A munkaszerződést 2012. december 1-jén módosították azzal, hogy ezen naptól a munkáltató a felperest kiemelt turisztikai projekt koordinátor munkakörben foglalkoztatta, a bruttó munkabérét pedig 295.000 forintra felemelte. A peres felek a felperes munkaszerződését 2013. január 28-án közös megegyezéssel ismét módosították, a korábban határozatlan idejű munkaszerződést határozott idejűvé alakították át azzal, hogy annak lejárta 2015. december 31-e.

A hivatásos szolgálati viszonyban álló felperessel szemben intézkedési kötelezettség elmulasztásának alapos gyanúja miatt fegyelmi eljárás indult. A felperes állományilletékes parancsnoka a fegyelmi eljárást a felperessel szemben megindult büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, valamint az eljárás jogerős befejezéséig a szolgálati beosztásából felfüggesztette. Egyidejűleg elrendelte a beosztásból való felfüggesztés időtartamára a felperes távolléti díja 50 %-ának visszatartását.

A hivatásos szolgálati viszonyban álló felperesek a perbeli időszakban különböző fokozott ellenőrzésekben vettek részt. Keresetükben a fokozott ellenőrzésben teljesített óraszámok alapján akciószolgálati pótlék megfizetésére kérték kötelezni az alperest.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperesek keresetét az alperes kis részben történt elismerését meghaladóan elutasította. A felperesek fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet.

I. A vádlottat a törvényszék a 2015. január 26-án kelt ítéletével a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) és d) pontjai szerint minősülő emberölés bűntette és a Btk. 366. § (1) bekezdés b) pontja szerint minősülő kifosztás bűntette miatt halmazati büntetésül 20 évi-fegyházban végrehajtandó-szabadságvesztésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte, egyben megállapította, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés 2/3-ának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A törvényszék a vádlottat felbujtóként elkövetett emberölés bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény 166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] mondta ki bűnösnek, bizonyítási eszközként felhasználva a bűncselekmény elkövetése után elmebeteggé vált tettes gyanúsítottként tett vallomását. Az ítélőtábla – részbizonyítás felvételét követően – az elsőfokú határozatot megváltoztatva a vádlottat bizonyítottság hiányában felmentette, mert e bizonyítékot elégtelennek találta a vádlott bűnösségének megállapításához.

Az eljárt bíróságok a II. rendű terhelt bűnösségét 4 rendbeli felbujtóként – 2 esetben folytatólagosan – elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba), bc) pontjára figyelemmel, 2 esetben a (4) bekezdés b) pont, 2 esetben az (5) bekezdés b) pont], 7 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont] és 7 rendbeli felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk. 345. §] állapították meg. Ezért vele szemben egy év hat hónap börtönbüntetést és a közügyektől két év eltiltást szabtak ki.