Régi neve: Elvi ügyek
A másodfokú bíróság a tárgyalást berekesztette és a határozat kihirdetését elhalasztotta. A tárgyalás berekesztése és a határozat kihirdetése közötti időszakban a tanács egyik tagjának személye megváltozott, ennek ellenére a tanács elnöke kihirdette jogerős ítéletet, amelyet a megváltozott összetételű tanács írt alá.
A Kúria a Kfv.II.37.654/2015/4. számú ítéletében kimondta, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) végrehajtására kiadott 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet (Inytv. vhr.) 126. § rendelkezése értelmében a bírósági és az adóhatósági végrehajtó megkeresése nem minősül hatósági határozatnak, az Inytv. vhr. 29. §-ában és 126. §-ban foglalt rendelkezések összevetésével, ezért a megkeresés alapján eszközölt végrehajtási jogok bejegyzése a per kimenetelétől függő hatályú.
Budapest, 2016. március 29.
A volt büntetés-végrehajtási százados vádlottat a törvényszék katonai tanácsa a szolgálati tekintély megsértésének bűntette [Btk. 447. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette.
A terhelt a nyomozás során és az első tárgyaláson C. városban található lakcímet jelentett be tartózkodási helyeként. A második tárgyalási napon bejelentette, hogy e lakcíme megszűnt, és új címét Cs. községben jelölte meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a terhelt személyi adatai között, lakcímeként a terhelt korábbi, C. városban lévő lakóhelyét tüntette fel, és a másodfokú bíróság is e címről idézte a nyilvános ülésre.
I. A törvényszék az I. rendű terheltet felbujtóként, a II. rendű terheltet bűnsegédként, a VIII. rendű terheltet társtettesként elkövetett emberrablás bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 175/A. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont] mondta ki bűnösnek, és ezért velük szemben szabadságvesztést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabott ki.
I. A kerületi bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki közúti baleset gondatlan okozásának vétségében [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 187. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont]. Ezért őt 300 napi tétel, napi tételenként 400 forint, összesen 120.000 forint pénzbüntetésre és 1 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A másodfokon eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében.
A közigazgatási perekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait: az I-XIV. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a Pp. XX. fejezetében foglalt eltérésekkel (Pp. 324.§ /1/ bekezdés). A Pp. 3.§-ának /3/ bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feleket terheli.
A felperes kereshetőségi jogát a konkrét jogszabálysértéshez kapcsolódóan kell vizsgálni a szanálási törvényen alapuló közigazgatási határozat esetén is.
A szanálási feladatkörében eljáró alperes határozatában a Bank, mint átadó és az alperesi beavatkozó, mint átvevő között létrejött nyilatkozatban foglalt feltételekkel és tartalommal közöttük a szerződést létrehozta és elrendelte annak teljesítését.
A felperes mint kölcsönbevevő munkaerő kölcsönzésre irányuló szerződést kötött egy gazdasági társasággal amelynek a szerződéses jogviszony fennállása alatt az adószámát felfüggesztették, vele szemben végrehajtási eljárás indult. Ezt követően a felperes szerződést kötött a számlakibocsátóval ugyanazon munkavállalók kölcsönzése vonatkozásában. A számlakibocsátó székhelye és vezető tisztségviselője megegyezett a felperes korábbi szerződéses partnere székhelyével és vezető tisztségviselőjével.
Az alperes jogelődje a felperes 2012. május 10-én kelt igénybejelentése alapján a 2012. május 31-én kelt határozattal – 2011. június 28-ától fennálló egészségi állapotára és az önellátási képességre vonatkozó szakhatósági állásfoglalásra tekintettel – 2012. május 4-i folyósítási kezdettel 65.100 forint rokkantsági ellátást állapított meg a felperes részére, majd a 2013. április 8-án kelt jogerős határozatával az ellátást – a felperes 2013. február 14-i kérelmének megfelelően – 2012. augusztus 19. napjától megszüntette. A felperes 2013.