Jelentős ügyek

A peres eljárásban érintett három munkavállaló áruházvezető-helyettesként állt a felperes alkalmazásában. A munkáltató elvárta, hogy az áruház nyitva tartási idejében hétfőtől szombatig 6 órától 22 óráig, vasárnap 8 órától 19 óráig egy-egy ügyeletes vezető tartózkodjon az áruház területén és végezzen munkát. Ennek a helyettes vezetők az általuk elkészített beosztás szerint tettek eleget. A Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve 2013.

A felperes kormánytisztviselői jogviszonyban állt alperesnél. Az alperes képviseletében S.E. a felperes tanulmányi szabadsága alatt 2011. január 17-én postai úton a 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. § (1) bekezdés b) pontjára alapított felmentést közölt 2011. január 1-jével kezdődő felmentési idővel. A felperes kezdeményezésére az alperes a jognyilatkozatot visszavonta, majd U. Gy. aláírásával a felmentést ismételten kiadták 2011. február 10-én, melyben a felmentési idő kezdetét 2011. február 8-ában jelölték meg.

A perek tisztességes lefolytatásának elve megköveteli, hogy a bíróság a hibás, hiányos szakértői véleményt kijavíttassa, kiegészíttesse, a fél nem tudhatja meg csak az ítéletből, hogy a szakértői véleményt a bíróság alkalmatlan bizonyítási eszköznek értékelte.

Orgazdaság és nem pszichikai bűnsegély valósul meg, ha az orgazda konkrét elkövetési magatartások ismerete nélkül, általánosságban megállapodik a tolvajjal meghatározott gépkocsi-típus átvételében.

A törvényszék terheltet a bűnösnek mondta ki többrendbeli bűnszövetségben elkövetett zsarolás bűntettében és más bűncselekmények elkövetésében, s ezért halmazati büntetésül három év hat hónap börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, és rendelkezett a járulékos kérdésekről; ugyanakkor a 7 rendbeli magánlaksértés bűntettének vádja alól felmentette.

I. A rablást társtettesként követi el az, aki a dolog eltulajdonítása érdekében részt vesz az erőszak vagy a minősített fenyegetés kifejtésében, ahogy az is, aki magában az elvételben, avagy mindkettőben, társa tevékenységéről tudva vesz részt.
II. A rablás elkövetése érdekében kifejtett személy elleni erőszak gyakran okoz a sértettnek könnyű sérülést, ezért a könnyű testi sértés és a rablás bűncselekménye a beolvadás folytán csak látszólagos alaki halmazatot képez.

A sértett életkorának az elkövetéskor hatályos Btk. 201. § (1) bekezdésében írt megrontás és a 197. § (1) bekezdésében írt erőszakos közösülés bűncselekményi viszonyában, továbbá a Btk. 197. § (2) bekezdésében és a 198. § (1) bekezdésében meghatározott tényállásokat illetően is alapvető büntetőjogi relevanciája van. Annak eldöntéséhez, hogy az elkövetés idején a tizennyolcadik életévét be nem töltött terhelt a megrontásnak egyáltalán elkövetője lehetett-e, a szexuális cselekvőség leírása szükséges.

A terheltet – fiatalkorúként – a járásbíróság az első fokon jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek mondta ki rablás bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény 321. § (1) bekezdés] társtettesként elkövetett lopás vétségében [1978. évi IV. törvény 316. § (1) bekezdés, (2) bekezdés II. fordulat d) pont], garázdaság vétségében [1978. évi IV. törvény 271. § (1) bekezdés] és magánokirat-hamisítás vétségében [1978. évi IV. törvény 276. §].

I. A járásbíróság a terheltet – mint többszörös visszaesőt – 2 év 3 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a szabadságvesztést 3 év fegyházbüntetésre súlyosította.

A felperes 2006 óta áll az alperesnél távközlési hálózatszerelő szakmunkás munkakörben alkalmazásban. Feladata többek között számítógépes, rádió-, telefon- és televíziós átviteli kábelek szerelése, javítása.