Régi neve: Elvi ügyek
A perek egyesítése esetén az ítélet rendelkezései, akkor terjednek ki valamennyi kereseti kérelemre, amennyiben az az ítélet indokolásából megállapítható. Ebből a szempontból nem irányadó az, hogy az ítélet rendelkező része a keresetre egyes, vagy többes számban utal.
Versenyjogilag tiltott a közbeszerzési pályázaton induló vállalkozások közötti kapcsolatfelvétel, amely azt célozza, hogy a kiírt tendereken, azt egymás között felosztva, a pályázók az egyes pályázatokon a saját, illetve a versenytársuk nyerését biztosítsák. Versenykorlátozó magatartásnak minősül és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. § (1) bekezdésébe, (2) bekezdés d) pontjába ütközik a pályázati tételek kapcsán a pályázóknak egymás között a piac felosztására tanúsított megállapodása.
Budapest, 2016. május 4.
A felperes kormánytisztviselői jogviszonyban állt az alperessel. 1978. január 17-étől 1980. augusztus 13-áig egy vas és műszaki kereskedelmi vállalatnál dolgozott, és e jogviszonya fennállta alatt sorkatonai szolgálatot teljesített. 1980. augusztus 14-étől 1982. június 23-áig a MÁV-nál állt alkalmazásban, majd közszolgálati jogviszonyt létesített, ami a jogszabályváltozások folytán kormánytisztviselői jogviszonnyá alakult át.
A felperes gépjárművezető munkakörben állt az alperes alkalmazásában, munkaszerződésében alapbérét a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegben határozták meg. Ezen felül a gépjárművezetőket ügyvezetői utasításban meghatározott számítási módszerével megállapított üzemanyag megtakarítás, illetve külföldi munkavégzés esetén napidíj is megillette.
Az alperes közel kilenc hónapon keresztül nem tett eleget foglalkoztatási kötelezettségének, és erre az időtartamra állásidőre járó bért fizetett a felperesnek.
A felperes tanítóképző főiskolán szerzett népművelő-könyvtáros szakos oklevelet, majd tanárképző főiskolán könyvtár szakon államvizsgázott, illetve később egyetemi könyvtáros diplomát szerzett régi könyves szakon. 1978-tól állt alkalmazásban és pedagógus könyvtáros munkakörbe sorolták. Korábbi munkáltatójánál 1996-ig könyvtáros fakultáció órákat tartott. 2013. szeptember 1-jétől kérte munkáltatójától a pedagógus életpályamodell szerinti besorolását, melyet az alperes azzal mellőzött, hogy a felperesnek nincs pedagógiai végzettsége.
A felperes és az A.Kft. között rendszeres, több területet is felölelő szerződéses kapcsolat állt fenn.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I.r. felperes 2003. november 5-étől állt köztisztviselői, majd 2010. július 6-ától kormánytisztviselői jogviszonyban az alperesnél. Az alperes 2010. november 30-án közölte a kormánytisztviselői jogviszonyának indokolás nélküli megszüntetését a 2010. évi LVIII. törvény (továbbiakban Ktjv.) 8. §-ának (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással. A II.r. felperes 2005. február 1-jétől állt köztisztviselői, majd 2010. július 6-ától kormánytisztviselői jogviszonyban az alperesnél.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett index.hu hírportálon 2011. május 6-án megjelenített „Rendvédelmi szakszervezetek tüntetése” című íráshoz kapcsolódó képgaléria 7. számú képén az I. és III. rendű felperest, a 16. számú fényképen a II. és IV. rendű felperest úgy jelenítette meg egyedileg felismerhető módon, hogy ehhez nem kérte a felperesek hozzájárulását, így a közzétételhez a hozzájárulásuk hiányzott, megsértette az I., II., III. és IV. rendű felperesek képmás védelméhez fűződő személyiségi jogait.
A felperes 2007. november 1-jétől határozatlan idejű munkaviszonyt létesített az alperessel. Munkaköre 2008. június 30-ától pénzügyi tervezési és elemzési vezető volt. A felperes felett a munkáltatói jogkört Sz. K. ügyvezető gyakorolta, akinek a visszaélései miatt a jogviszonyát 2012. február 24-én megszüntették.
A Kúria a Kfv.II.37.706/2015/10. számú ítéletében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 4. § (3) bekezdésének értelmezéséről döntött. A Kstv. 4. § (3) bekezdése szerint, ha a közérdekű célnak a kisajátítandó ingatlanon történő megvalósítására építési engedélyt adtak ki, a kisajátítási hatóság a 3.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételt csak akkor vizsgálja, hogy ha az ügyfél valószínűsíti, hogy a közérdekű cél más ingatlanon is megvalósítható, és hogy a más ingatlanon történő megvalósítás a tulajdon kisebb sérelmével járna. A Kstv. 4.