Jelentős ügyek

I. Jogerős ítéletében a bíróság bűnösnek mondta ki a terheltet, és vele szemben büntetést szabott ki. 
II. Az ítélet ellen a főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a másodfokú nyilvános ülésen olyan személy járt el védőként, aki ügyvédi tevékenység ellátására nem jogosult. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria tanácsülésen a Be. 428. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott másodfokú határozatot helyezze hatályon kívül és a másodfokon eljárt bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.

I. Az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a bíróság jogerős ítéletével a XIV. rendű terhelt bűnösségét megállapította és vele szemben büntetést szabott ki. Egyidejűleg a vezetése alatt állott gazdasági társasággal szemben pénzbírságot szabott ki. 

I. A városi bíróság első fokon jogerős ítéletével a III. rendű terheltet súlyos testi sértés bűntettének kísérletében, valamint más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek és ezért vele szemben halmazati büntetést szabott ki.

A Kúria a rablás bűntette miatt folyamatban volt büntető ügyben tanácsülésen meghozott Bfv.II.1190/2016/7. számú végzésében a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az első- és másodfokú bíróság ítéletét  hatályában fenntartotta.

A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett zaklatás vétségében [1 rendbeli, a Btk. 222. § (1) bekezdés, 1 rendbeli, a Btk. 222. § (2) bekezdés a) pont], ezért őt halmazati büntetésül, mint visszaesőt, hat hónap börtönre és egy év közügyektől eltiltásra ítélte.

I. A törvényes vád hiányában történt eljárás mind a törvényben, mind súlyát illetően megelőzi azt az eljárási szabálysértést, amit a bíróság akkor követ el, amikor megsérti a hatásköri szabályokat. Ez utóbbi orvosolható azzal, hogy a felülbírálatot végző bíróság a hatáskörrel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, a törvényes vád hiányában történt eljárás orvoslása azonban új eljárás elrendelésével nem lehetséges.

A törvényszék katonai tanácsa ítéletében bűnösnek mondta ki a volt rendőr főtörzsőrmester I. rendű, a rendőr főtörzszászlós II. rendű és a rendőr főtörzsőrmester III. rendű terheltet a Btk. 294. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint minősülő, társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, a Btk. 347. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, bűnsegédként elkövetett egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettében és a Btk. 370.

A felperesek az alperes rendőrkapitányságnál körzeti megbízott és járőr beosztásban álltak hivatásos szolgálati viszonyban. 2012. március 1. és 2015. március 31. között a felperesek személyenként 2000 órát meghaladóan vettek részt az országos rendőr-főkapitány által elrendelt migrációs és idegenrendészeti tárgyú, valamint az öt megyére elrendelt, a kijelölt településeken 24 órás rendőri jelenlétet biztosító ellenőrzés sorozatban, amelyre az alperes akciószolgálati pótlékot nem fizetett.

A felperes 2011. december 31. napjáig III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, amely a megváltozott munkaképességű személek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 33. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként került továbbfolyósításra. A felperes  B1 minősítési csoportba tartozása okán rehabilitációs ellátásra lett volna jogosult, azonban a társadalombiztosítási szerveknek az Mmtv. 5. § (2) bekezdése szerint rokkantsági ellátást kellett megállapítani.

A felperes 1996. április 23-ától állt közszolgálati jogviszonyban, 2013. július 19-én került az É. Osztályra építésfelügyelő munkakörbe. Munkaköri leírása szerint építésfelügyelőként kiemelt feladata volt az égéstermék-elvezetők körében a „jókarbantartási kötelezettség” teljesítésével kapcsolatos ellenőrzések, illetve eljárások lefolytatása. A Hivatal vezetője 2013.