Jelentős ügyek

A felperes 2011. augusztus 26-án felszámolás alá került. A felszámoló a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség határozata alapján – amellyel kötelezte a felperest, hogy (veszélyes hulladéktárolásra tekintettel) gondoskodjon az ingatlana őrzéséről, illetéktelenek behatolása elleni védelemről – 3 fő munkaviszonyban történő foglalkoztatásáról döntött. Ezen személyekkel vagyonőr munkakörben 2015. január 31-én munkaviszony létesült. A felperes 2015.

A felperes 2010. január 5-étől állt az alperes alkalmazásában, 2011. novemberétől a szakszervezeti titkár mellett látott el titkárnői feladatokat. A munkakörébe tartozott a szakszervezeti iroda teljes adminisztrációja, a készpénzállomány és a számlák kezelése, a könyvelőkkel való kapcsolattartás, tagdíjnyilvántartás, a tagoktól a tagdíj beszedése, a velük való kapcsolattartás, a segélyek intézése, valamint a szakszervezet vállalkozásával kapcsolatos ügyek intézése. A felperes munkaviszonyát az alperes 2013. május 28-án kelt intézkedésével 30 napos felmondási idővel 2013.

Az I. rendű felperes vállalkozóként sertéshizlaldát üzemeltetett. 2002-ben a rendelkezésre álló állami támogatások igénybe vétele mellett beruházásba kezdett, amelynek keretében három szerződést kötött az alperessel: beruházási hitelszerződést, technológiai és forgóeszköz-finanszírozási szerződést. 

A felperes 2005. szeptember 1-jétől állt az alperes alkalmazásában egy egyházi fenntartásában működő felsőoktatási intézményél. 2007. szeptember 1-jétől 2011. augusztus 31-éig a miniszterelnök megbízta az alperesi főiskola rektori teendőinek ellátásával.
Az alperes a felperes munkaviszonyát 2009. július 6-án kelt rendkívüli felmondásával szüntette meg, amelyet a munkáltatóijogkör-gyakorló fenntartó nevében M. L., az Egyházi Tanács (ET) vezetője írt alá.

Az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs irányultsága, az sem a terhelt terhére, sem a javára nem irányul.
A határozatot egyszer lehet közölni. A határozat közlése a felekkel az ítélet kihirdetésével megtörténik. Ezt követően az írásba foglalt határozat kézbesítése az érdekeltek részére már nem minősül a határozat közlésének.

I. Az Alkotmánybíróság a 2/2016. (II.8.) AB határozat 1. pontjában megállapította, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályainak – a 2011. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző – az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/2013. Közigazgatási–munkaügyi jogegységi határozat alaptörvény–ellenes, ezért a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben történt közzétételére, 2014. január hó 24. napjára visszaható hatállyal megsemmisítette.

Előkészületi cselekménynek nemcsak az tekinthető, amely önmagában megteremti a bűncselekmény elkövetésének közvetlen lehetőségét, hanem minden olyan (egyenes) szándékos tevékenység is, amely alkalmas a célzott bűncselekmény elkövetésének feltételeit akár közvetetten elősegíteni (BH 2015.322.)

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az alperes állami vezetői szolgálati viszonyban állt a felperes jogelődje alkalmazásában. Két esetben interjút adott, amellyel kapcsolatban az érintett személy peres eljárást indított vele szemben arra hivatkozva, hogy megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát és kártérítést igényelt.

A felperest az ügyészség 2013. június 17-én gyanúsítottként hallgatta ki gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette és közokirat hamisítás bűntette alapos gyanúja miatt. A gyanúsítás szerint a felperes 2012. szeptember 14-én a vizsga helyszínén úgy szerzett angol nyelvből középfokú nyelvvizsga bizonyítványt, hogy ezért pénzt fizetett egy közvetítőnek, aki a pénz egy részét átadta az érintett nyelvvizsga tanároknak.

A gondnokság alatt állt személy elhunytát követően gondnoka az ő számlájára utalt nyugellátást a nyugdíjfolyósító szerv tudta nélkül 16 éven át jogalap nélkül felvette.
E tényről a társadalombiztosítási szerv csak a gondnok halála után értesült. Ezt követően a folyósított nyugdíjból meg nem térült 5.468.411 forint megfizetésére kérte kötelezni a gondnok örököseit, a jogalap nélküli gazdagodás és az öröklés polgári jogi szabályai alapján, polgári peres eljárásban.