Jelentős ügyek

A felperes 2007. április 2-ától kezdődően létesített szóban munkaviszonyt az akkor egyéni vállalkozóként működő alperessel, aki hajdúszováti nádüzemében nádszövőgép-kezelőként dolgozott, teljesítménybérezésben részesült. 2007. július 1-jén a felperes munkabalesetet szenvedett a szövőgép hibájának elhárítása során, amikor a megállított gépbe a huzal összekötése céljából benyúlt, és a gép tűje a bal tenyerét átszúrta. A felperes a baleset során a bal kéz IV-V. kézközépcsontok nyílt törését, a kisujj hajlító inának és a IV-V.

A felperesi beavatkozó kérelmére az építési hatóság határozatával 2005-ben építési engedélyt adott egy több szintes irodaépületre, az ehhez kapcsolódó teremgarázsra és üzemanyagtöltő állomásra. A hatóság határozatával az üzemanyagtöltő állomásra és a hozzá tartozó kereskedelmi egységre ideiglenes használatbavételi engedélyt adott, majd egy másik határozatával az irodaépület komplexumra és az üzemanyagtöltő állomásra is kiterjedő végleges használatbavételi engedélyt adott ki.

A felperes, mint integrátor forgóeszköz finanszírozási szerződéseket kötött különböző termelőkkel. A szerződésekben az integráltak arra vállaltak kötelezettséget, hogy adott nagyságú területen adott mezőgazdasági terményt termelnek, és a termeléshez szükséges forgóeszközöket, a finanszírozás mértékéig, kizárólag a felperestől vásárolják meg. Az integrációs forgóeszköz finanszírozási szerződések elválaszthatatlan melléklete volt az általános szerződési feltétel.

Az első fokon eljáró törvényszék ítéletével a XXV. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdés, (4) bekezdés], csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont], csalás vétségében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés] és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (1978. évi IV. törvény 276. §).

Az elsőfokú bíróság az I., II. és III. rendű vádlottakat bűnösnek mondta ki az 1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdésébe ütköző és részben a (2), (3), valamint (4) bekezdése szerint minősülő adócsalás bűntettében. Ezért velük szemben halmazati büntetésként végrehajtandó szabadságvesztés büntetést, közügyektől, valamint a gazdasági társaságokban betölthető vezető tisztségviselői munkakörre, illetőleg megbízatásra kiterjedő foglalkozástól eltiltást szabott ki.

I. Az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban voltt büntetőügyben a bíróság jogerős ítéletével jogi személyekkel szemben pénzbíráságot szabott ki. 
II. Az ítélet ellen két jogi személy nyújtott be - közös képviselőjük útján - felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a képviselőt a másodfokú bíróság nem idézte a nyilvános ülésre, s ezzel feltételen eljárási szabálysértést valósított meg.
III. A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány nem alapos.

I. Jogerős ítéletében a bíróság sikkasztás bűntettében állapította meg a terhelt bűnösségét, és ezért őt szabadságvesztésre ítélte.
II. Az ítélet ellen (védője útján) a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy  bűnösségének kimondására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor.
III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
1. A terhelt azt állította, hogy az „ügy elkövetője” valójában a cég, ezért a Kúria a következőkre mutat rá:

I. Jogerős ítéletében a bíróság adócsalás bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki a terhelt bűnösségét, és ezért őt szabadságvesztésre ítélte.
II. Az ítélet ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a tárgyalás olyan személy távollétében került megtartásra, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.
III. A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány nem alapos.

A felperes az alperes jogelődjénél 1972. február 24-én, majd 1975. február 13-án munkavégzés közben szenvedett balesetet, amelynek következtében utóbb a jobb szemére a fényérzése megszűnt. 2004. szeptember 16-án e szemén teljes vakságot, valamint megemelkedett szemnyomást diagnosztizáltak.

A felperes 2011. augusztus 26-án felszámolás alá került. A felszámoló a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség határozata alapján – amellyel kötelezte a felperest, hogy (veszélyes hulladéktárolásra tekintettel) gondoskodjon az ingatlana őrzéséről, illetéktelenek behatolása elleni védelemről – 3 fő munkaviszonyban történő foglalkoztatásáról döntött. Ezen személyekkel vagyonőr munkakörben 2015. január 31-én munkaviszony létesült. A felperes 2015.