Régi neve: Elvi ügyek
A felperes 2001. január 1-jétől állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél, 2006. január 1-jétől a kistérségi szociális központot vezette. Illetményét akként állapították meg, hogy a 182.800 forint garantált illetményen felül 62.000 forint munkáltatói döntésen alapuló illetményrészben és 47.250 forint magasabb vezetői pótlékban részesült.
Az elővásárlási jog gyakorlására a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 21.§ (3) bekezdésében biztosított határidő anyagi jogi jellegű. E határidő számítására a Polgári törvénykönyvről szóló 2003. év V. törvény 8:3.§ (3) bekezdése irányadó. Ezért ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
Budapest, 2017. június 13.
A Kúria Sajtótitkársága
Felperesi társaság vállalta, hogy az adásvételi szerződéssel megszerzett telekingatlanon lakóházat épít. Erre tekintettel az adóhatóság a felperest terhelő visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetését négy évre felfüggesztette. A határidő eltelte után az adóhatóság jogerős határozatával megállapította, hogy a felperes által létrehozott építmény vegyes funkciójú lakóház, melyben a lakások és az azok rendeltetésszerű használatához szükséges helyiségek hasznos alapterülete nem éri el a felépítmény teljes alapterületének 51%-át, ezáltal az illetéket meg kell fizetni.
A felperesnél az elsőfokú adóhatóság adóellenőrzést végzett, melyen eredményeként meghozott határozatában adókülönbözetet állapított meg és kötelezte a felperest adóbírság megfizetésére. Az indokolásban megállapította, hogy a felperes olyan számlák után élt adólevonási jogával, melyekben szereplő gazdasági események nem a számlák szerint mentek végbe. Egy magánszemély által működtetett szervezet élelmiszeripari termék eladására körbeszámlázási láncolatot hozott létre, melynek tagja volt a felperesi társaság is. A számlák a felperest adólevonási jog gyakorlására nem jogosítják fel.
A felperes az őt „nem felelt meg” minősítéssel ellátó hatósági döntés kapcsán a visszamenőleges jogalkalmazás tilalmával érvelt. Kifogásolta, hogy szakmai teljesítményét egy, a könyvvizsgálói tevékenység elvégzését követően hatályba lépett jogszabály anyagi jogi rendelkezései figyelembe vételével vizsgálták és minősítették.
A perbeli ingatlanra kötött tartási szerződés alapján a földhivatal elmulasztotta bejegyezni a felperesek tartási jogát. A hiányos földhivatali határozat ellen a felperesek nem éltek fellebbezéssel, a több mint tíz évvel később előterjesztett, a tartási jognak az eredeti rangsor megtartásával történő bejegyzésére irányuló kérelmüket a földhivatal – az időközben bejegyzett jelzálogjogosult alperes hozzájárulásának hiánya miatt – elutasította.
A felperes 2002. május 21-étől állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperesnél gazdasági vezető munkakörben. 2003. december 8-án a felek a munkaszerződést úgy módosították, hogy 2004. január 1-jétől a felperes munkaköre gazdasági igazgató, munkaviszonyának időtartama öt éves határozott idő. A határozott idő leteltét követően a felperes – állítása szerint megállapodás alapján - tovább dolgozott az alperesnél. A felek között vita volt abban a tekintetben, hogy az ezt követő időszakra a határozott vagy a határozatlan időre szóló munkaszerződés tekinthető érvényesnek. 2012.
2011. február 1-jétől 2011. április 30-áig terjedő időszakra az alperes ügynöki megbízási szerződést kötött a P. Kft-vel, amelynek 2007. október 17-étől a felperes az ügyvezetője. A szerződésben rögzítették, hogy a felperes kizárólag a P. Kft-vel áll jogviszonyban, az alperessel sem munkaviszonyban, sem egyéb szerződéses jogviszonyban nem áll. Az alperesnél fennálló ügynöki megbízási jogviszony keretében a felperes B. több kerületében, valamint P.
Abban az esetben, ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására a végrehajtási – nemperes – eljárás keretében nincs lehetőség, mert a Vht. 41.§ (1) bekezdésének megfelelően az adós okirattal nem tudta valószínűsíteni, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették vagy egyébként megszűnt, illetve nincs olyan, a Vht.
A felperes 2009. október 1-jétől volt a B-i K Ügyészség ügyésze. Ügyviteli tevékenységét a magánjogi és közigazgatási jogi szakágban működtetett számítástechnikai rendszerben (MAKÖR-ben) kellett rögzítenie. A vezetőhelyettes ügyész 2013 szeptemberében észlelte, hogy a felperestől kevés aktát kap revízióra annak ellenére, hogy sokkal több akta található nála, ezért közösen átnézték a felperes szobájában lévő aktákat rögzítve, hogy azokban milyen intézkedést kell tenni. Felhívta a felperest, hogy mihamarabb dolgozza fel a hátralékot. Dr. K.M. vezető ügyész 2014.