Jelentős ügyek

Az alperes a Közúti Közlekedési Alágazatban megkötött kollektív szerződés (AKSZ) és a helyi kollektív szerződés hatálya alatt állt. A helyi kollektív szerződés a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezményt az AKSZ vonatkozó rendelkezéseire utalva szabályozta azzal, hogy tagonként havonta havi egy óra munkaidő kedvezményt biztosított. A felperes az AF Szakszervezetének elnökének volt, s a szakszervezet úgy döntött, hogy a tisztviselőit megillető valamennyi munkaidő-kedvezményt az elnök jogosult igénybe venni.

A Kúria elvi döntése szerint a felülvizsgálat a Pp. 340/A.§ (2) b) pontja alapján kizárt, ha a felülvizsgálattal érintett ítéleti döntés olyan önállóan értékelt bírságot kiszabó határozati rendelkezésre vonatkozik, amely bírságösszeg az 1 millió forintot nem éri el.

A terheltet az elsőfokú bíróság szemérem elleni erőszak bűntette [1978. évi IV. törvény 198. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont] és tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette [1978. évi IV. törvény 204. § (3) bekezdés] miatt halmazati büntetésül hat év börtönbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta; a terhelt cselekményeit a Btk. (2012. évi C. törvény) 197. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdésre figyelemmel a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő szexuális erőszak bűntettének, valamint  a 204.

A Kúria ítéletében mezőgazdasági támogatási ügyben a Bizottság 1998/2600/EK rendeletének (a továbbiakban de minimis rendelet), valamint az 50/2010. (IV. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) egyes rendelkezéseinek alkalmazási környezetét vizsgálta.

A felperes a munkaviszonyának fennállása alatt 1968. augusztus 1-től 2010. december 14-ig vasúti utazási menetkedvezményben részesült, amelyet 1993. január 1-től a korábbi munkáltatója munkajogi jogutódjának minősülő új munkáltatója és a korábbi munkáltatója által kötött Szindikátusi Szerződés biztosított számára.

Kfv.VI.35.306/2013

A felperes Közösségen belüli értékesítéseit ellenőrzése során vizsgáló elsőfokú adóhatóság több román társasággal kapcsolatban nemzetközi megkeresést intézett a román adóhatóság felé,  a kérdésekről és válaszokról szóló kivonatokat az adóhatósági jegyzőkönyv mellékletei tartalmazzák, azonban azok teljes körű megismerésére a hatósági eljárás során a felperesnek nem volt lehetősége. Az elsőfokú adóhatóság határozatában a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

Kfv.V. 35.594/2013/5.

A Kecskeméti Törvényszék 2013. augusztus 9. napján első fokon meghozott ítéletében tizennégy vádlott ügyét bírálta el, közülük a harmadfokú eljárással érintett hat terheltet csalás bűntette, adócsalás bűntette, pénzmosás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt marasztalta el.

A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla a 2013. december 11. napján meghozott  ítéletével a hat terhelt közül ötöt teljes körűen felmentett, míg a hatodik vádlottal szemben részben felmentő rendelkezést hozott, részben pedig cselekményei minősítését megváltoztatta.

A rendőr százados vádlottat a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa bűnösnek mondta ki az 1978. évi IV. törvény 348. § (1) bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségében, ezért őt egy évre próbára bocsátotta.

A felek között alvállalkozási szerződés jött létre, amelyben a felperes homlokzatépítési munka elvégzésére vállalt kötelezettséget. A szerződésben foglaltak szerint az alperes az alvállalkozói díjból 5 % jótállási és szavatossági biztosítékot tarthatott vissza (garanciális visszatartás) a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásától számított 3 év és 45 nap időtartamra.