Jelentős ügyek

I. A törvényszék a 2013. március 6. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (7) bekezdés b) pont], 6 rendbeli csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (6) bekezdés b) pont] és 1 rendbeli csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (5) bekezdés b) pont].

A törvényszék katonai tanácsa a 2013. július 10. napján meghozott ítéletében a rendőr törzsőrmester I. rendű és a rendőr főtörzsőrmester II. rendű vádlottat társtettesként elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétsége [Btk. 438. § (1) bekezdés] miatt hatvan-hatvan napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét mindkét vádlott tekintetében ezer forintban állapítva meg.

A törvényszék a 2012. szeptember 21-én kihirdetett ítéletében

Az adós felszámolási eljárásában – nyilvántartásba vett hitelezői igények engedményezését követően – hitelezői választmány alakult, részben az engedményesek részvételével. A felszámoló a hitelezői választmány elismerését megtagadta, elsősorban azért, mert az engedményezési szerződések nem vonatkoztak a hitelezők által befizetett nyilvántartásba vételi díjra, és emiatt a hitelezők száma alapján a hitelezői választmány nem felelt meg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 5/A.§ (4) bekezdésben foglalt feltételeknek.

Kfv. V. 35.436/2014/5.

A gazdasági társaság (felperes) önellenőrzési bevallásában a gyógyászati segédeszközök értékesítéséért fogyasztók felé kiszámlázott, de részére meg nem fizetett vételárrészre eső általános forgalmi adó (áfa) összegével csökkentette az adóalapját. Az adóhatóság (alperes) nem fogadta el a felperes önellenőrzését.

A felszámolás alatt álló adóst a Kormány stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté nyilvánította, felszámolására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 68-70.§-ait rendelte alkalmazni.

A Kúria a Kfv.II.37.507/2014. számú ügyben értelmezte a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 99/A.§ (1) bekezdésének rendelkezését. Az ügyben irányadó tényállás szerint az eredményesen lezárult közbeszerzési eljárás folytán az alperesi beavatkozót, mint  ajánlatkérőt szerződéskötési kötelezettség terhelte.

A Kúria a Kfv.II.37.564/2014. számú ügyben kimondta, hogy a hatóság csak a számára konkrét hatáskört meghatározó, feladatot előíró norma alapján járhat el és vizsgálhatja a nyilvántartásba vett szervezet működésének törvényességét a nyilvántartásban tartás hatálya alatt és írhat elő jogsértés esetén ezt szabályozó jogszabályi rendelkezés alapján szankciót vagy más jogkövetkezményt. A perbeli esetben ezt szabályozó norma hiányában a vadászati  hatóság nem jogosult a nyilvántartásba vétel feltételeként előírt a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996.

Az alperes önkormányzat késedelembe esett a felperes felé fennálló vételárrészlet megfizetési kötelezettségével. Az alperes önkormányzattal szemben indult adósságrendezési eljárásban a felperes az adás-vételi szerződésből eredő tőkekövetelésének egészét, valamint ügyleti kamat követelése egy részét jelentette be hitelezői igényként. Az adósságrendezési eljárás befejezését követően fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében a be nem jelentett ügyleti kamat és késedelmi kamat tekintetében kérte kötelezni az alperes önkormányzatot.

A másodfokú eljárásban eljáró törvényszék 2012. július 11-én meghozott végzésével elutasította a felperes teljes személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét. A postai szolgáltató 2012. július 23-án és július 30-án megkísérelte a kézbesítést, majd a küldeményt „nem kereste” jelzéssel visszaküldte a törvényszéknek. A törvényszék ugyancsak 2012.