Jelentős ügyek

Kfv.V.35.518/2013/4.

A törvényszék a 2013. május 9. napján meghozott és kihirdetett ítéletében kilenc vádlott ügyét bírálta el. Ezek közül a II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki
3 rendbeli társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettében [1978. évi IV. törvény – korábbi Btk. - 174/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) és e) pontja];
társtettesként elkövetett rongálás bűntettében [korábbi Btk. 324. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pontja];
lőfegyverrel visszaélés bűntettében [korábbi Btk. 263/A. § (1) bekezdés a) pontja];

I. A városi bíróság a 2012. október 24. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűncselekmény hiányában felmentette az ellene cserbenhagyás vétsége [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 190. §] miatt emelt vád alól.

I. A városi bíróság a 2013. február 25. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet felmentette az ellene közúti veszélyeztetés bűntette [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 186. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól, továbbá rendelkezett arról, hogy a felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

A meg nem fizetett pénzbírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása iránt az elkövető ellen indult szabálysértési eljárás lefolytatására a M-i Járásbíróságot jelölte ki.

Az elkövetőt a M. Városi Bíróság jogerős határozatával garázdaság és rendzavarás szabálytérése miatt halmazati büntetésül 30000 forint pénzbírsággal sújtotta.

A M. Városi Bíróság végzését, annak végrehajtása céljából megküldte a Megyei Kormányhivatal M. Járási Hivatala, mint első fokú szabálysértési hatóság részére.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Kerületi Rendőrkapitánysága a 2014. március 5. napján jogerőre emelkedett helyszíni bírságolási nyomtatványon az  elkövetővel szemben szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma szabálysértés [szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 184. § (1) bekezdés] miatt 15.000 forint helyszíni bírságot szabott ki.

A terheltet az eljárt bíróságok lopás bűntette [Btk. 370. §-a (1) bekezdés, (2) bekezdés bc) pontja, (4) bekezdés b) pontja] miatt egy év tíz hónap szabadságvesztés büntetésre és két év közügyektől eltiltásra ítélték. Megállapították, hogy szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és a terhelt legkorábban a büntetés háromnegyed részének eltöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A Kúria a Kfv. VI.35.289/2013. számú ügyben összefoglalta eddigi gyakorlatát a banki hitelszerződésekhez kapcsolódó állami kezességvállalás beváltásának feltételrendszerét és  vizsgálandó körülményeit, valamint a felek bizonyítási kötelezettségeit illetően.

Kfv.VI.35.014/2013

A felperes 2006-ban eladta magyarországi lakását, melyhez kapcsolódóan ingatlanértékesítésből származó jövedelem után személyi jövedelemadót fizetett. Bevallását 2007-ben önellenőrzéssel módosította és lakásszerzési kedvezményre történő hivatkozással a bevallott adót visszaigényelte. Álláspontja szerint mivel 2006-ban Ausztriában lakást vásárolt, ezért lakásszerzési kedvezményre jogosult.

Az alperes a Közúti Közlekedési Alágazatban megkötött kollektív szerződés (AKSZ) és a helyi kollektív szerződés hatálya alatt állt. A helyi kollektív szerződés a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezményt az AKSZ vonatkozó rendelkezéseire utalva szabályozta azzal, hogy tagonként havonta havi egy óra munkaidő kedvezményt biztosított. A felperes az AF Szakszervezetének elnökének volt, s a szakszervezet úgy döntött, hogy a tisztviselőit megillető valamennyi munkaidő-kedvezményt az elnök jogosult igénybe venni.