Egyedi ügyek

A kérelmező az 1989. évi XXXVI. törvény alapján az 1966-ban történt elítélése semmissé nyilvánításának igazolását kérte.

A kérelmezőt 1966-ban fegyveres összeesküvés kezdeményezésének és vezetésének bűntettében, valamint bűnsegédként, közveszélyt előidéző módon elkövetett rombolás bűntettében mondták ki bűnösnek az eljárt bíróságok, és őt 11 év szabadságvesztésre, 10 év közügyektől eltiltásra, továbbá vagyonelkobzásra ítélték.

A kártérítés megfizetése iránti perben az eljárt bíróságok az alperes kártérítési felelősségét eltérő okokból nem találták megállapíthatónak. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes jogellenesen mondta fel a szerződést, de a felperes kára és a jogellenes magatartás között az okozati összefüggés fennálltát nem találta bizonyítottnak. A másodfokú bíróság ezzel szemben a felmondást nem találta jogellenesnek.
 

A városi bíróság a 2011. szeptember 14. napján kihirdetett ítéletével a terheltet az ellene közokirat-hamisítás bűntette [1978. évi IV. törvény 274.§ (1) bek. c) pont] miatt emelt vád alól felmentette. A másodfokon eljárt törvényszék a 2012. szeptember 11. napján meghozott végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

A megyei főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria a 2013. év szeptember hó 17. napján kelt Bfv.I.393/2013/16. számú végzésével a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.

Budapest, 2013. szeptember 17.

Különösen munkaigényes, a Kúria M.I. tanácsa által 2013. szeptember 18-án megtartott tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.669/2012. számú ügyről.

A megismételt eljárást követően a felperes a keresetében a munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte.

A munkaügyi bíróság részítéletével a munkaviszony jogellenes megszüntetésére vonatkozó kereseti kérelmet elutasította.

Az elsőfokú bíróság – terjedelmes bizonyítási eljárás lefolytatását követően - közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperest kártérítési felelősség terheli, mert az ítéletben részletesen körülírt közlekedési létesítmény építésével a létesítmény és annak védőpillére alatti területen a felperes számára a bányászati jog gyakorlását lehetetlenné tette. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel.

A szélesebb közérdeklődésre számot tartó ügyben a jogerős ítélet elutasította a felperes keresetét, amelyben sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest az általa sugárzott televíziós műsorban keltett hamis látszat miatt.
 
A felperes felülvizsgálati kérelmében azzal támadta a jogerős ítéletet, hogy az a Pp.206.§ (1) bekezdésébe ütköző módon értékelte a per tárgyát képező műsor anyagát, illetve hogy a határozat nem felel meg a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) rendelkezéseinek.

Mfv.I.10.726/2012.

Különösen munkaigényes, a Kúria M.I. tanácsa által 2013. szeptember 4-én megtartott tárgyaláson kívül elbírált ügy.

A felperes keresete a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítására, ennek jogkövetkezményei alkalmazására és a kártérítési határozat hatályon kívül helyezésére, elmaradt üzemanyag-megtakarítás kifizetésére irányult.

Az adott ügy elbírálását különösen munkaigényessé a kereseti és viszontkereseti kérelmek bonyolult rendszere, és az iratanyag nagy terjedelme tette.

A  jogvita hátterét képező adásvételi szerződés 1997. július 10-i megkötése óta a szerződő felek különféle eljárásokat indítottak egymás ellen (a bejegyzéssel kapcsolatban közigazgatási pert, birtokvédelmi eljárást és pert, az ingatlan kiürítése iránti pert), amelyek iratanyagának ismerete a jelen per eldöntéséhez szükséges volt.

A felperes és az I. r. alperes 1983-ban kötöttek házasságot, az életközösségük 1996-ban szűnt meg, majd házasságukat a bíróság felbontotta. Életközösségük fennállása alatt vásároltak egy ingatlant, amelynek tulajdonjoga egyenlő arányban nyert bejegyzést az ingatlan-nyilvántartásba, és amelyen egy lakóépület valamint gazdasági épület felépítését kezdték meg. Az életközösség megszűnésekor a lakóépület kb. 90%-ban volt kész, a befejező munkákat a felperes végezte el, aki a lakást 2001 márciusáig a közös gyermekkel használta, ezt követően az I. r. alperes költözött be az ingatlanba.

Különösen munkaigényes, a Kúria M.I. tanácsa által 2013. szeptember 4-én megtartott tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.650/2012. számú ügyről.

A felperes a keresetében a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítását, és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte eredeti munkakörbe történő visszahelyezésének mellőzésével.