Mfv.I.10.726/2012.
Különösen munkaigényes, a Kúria M.I. tanácsa által 2013. szeptember 4-én megtartott tárgyaláson kívül elbírált ügy.
A felperes keresete a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítására, ennek jogkövetkezményei alkalmazására és a kártérítési határozat hatályon kívül helyezésére, elmaradt üzemanyag-megtakarítás kifizetésére irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes rendkívüli felmondásának a felperes 199.976 forint megfizetésére kötelező rendelkezését hatályon kívül helyezte. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Marasztalta a felperest az alperes perköltségében, és kötelezte az alperest az állam javára illeték megfizetésére.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes tehergépkocsival közlekedett, melyet ebben az időszakban rajta kívül még két másik munkatársa is vezetett. A fuvarfeladatokat a munkavállalóknak a menetlevelek, a műszaknaplók vezetésével, tachográf alkalmazásával kellett adminisztrálniuk. Az alperes a tehergépjárműveit GPS-szel is felszerelte, amely elsődlegesen a gépjárművek tartózkodási helyének pontos meghatározására szolgált, de tájékoztató adatokat is közölt az átlag menetsebesség, a megtett kilométer, a megállások és a menetidők tartama, az üzemanyag tankolás időpontja és az üzemanyag fogyás mértéke, a teherautók rakterének ajtaja kinyitása, zárása és ezek időtartama vonatkozásában.
A GPS adatokat elemző adminisztrátorok a felperes által vezetett gépjármű üzemanyag fogyasztása normájának túllépése miatt vizsgálatot tartottak a GPS adatok, a műszaknapló, valamint a menetlevelek egybevetésével. Megállapították, hogy 21 olyan alkalommal, amikor a járművet a felperes vezette, indokolatlanul magas üzemanyag fogyasztás mutatkozott.
A vizsgálat eredményeként a felperes meghallgatását követően bocsátotta ki az alperes a rendkívüli felmondást.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett részét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Kötelezte az alperest a ki nem fizetett üzemanyag megtakarítást is magába foglaló elmaradt jövedelem, végkielégítés kamatokkal történő, valamint 6 havi „sérelemdíj” megfizetésére. Marasztalta az alperest az első- és másodfokú felperesi perköltségben és kereseti, valamint fellebbezési illetékben.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán indult eljárásban a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A Kúria eljáró tanácsa a terjedelmes iratanyag alapján az alábbi kérdésekben döntött:
- megfelel-e a rendkívüli felmondás indokolása az Mt. 96. (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak;
- a rendkívüli felmondás valóságának bizonyítása körében a megállások okának van-e jelentősége;
- az elsőfokú bíróságnak figyelmen kívül kellett volna-e hagynia az alperes késedelmesen csatolt bizonyítékait a Pp. 141. § (2) és (6) bekezdés alapján;
- kizárólag a GPS adatokkal lehet-e igazolni az indokolatlan üzemanyag fogyasztást;
- a GPS rögzített-e adatátviteli vagy gyűjtési hibát a kérdéses időszakban, esetleg a gépjármű műszaki meghibásodására vezethető-e vissza az indokolatlan üzemanyag fogyasztás;
indokolatlan üzemanyag fogyasztás mellett teljesíteni tudta volna-e a felperes az előírt távokat a megmaradt üzemanyag mennyiséggel;
- a felperes munkáját az Mt. 103. § (1) bekezdés b) és c) pontjának megfelelően végezte-e, együttműködési kötelezettségének eleget tett-e.
Budapest, 2013. szeptember 11.
A Kúria Sajtótitkársága