A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet ellen folyó felszámolási eljárásban az állami felszámoló megszüntette – többek között – 114 munkavállaló munkaviszonyát, akik valamennyien tagjai a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesületének.
Az ajándék visszakövetelési ügy különösen bonyolultnak azért minősült, mert a tényállás rendkívül bonyolult és összetett volt: az alperesek ugyanis magának az ajándékozásnak a tényét is vitatták. A tényállás lényege, hogy a felperes az első házasságából származó gyermekei nevére nyitott bankszámlát, de ők teljeskörű meghatalmazást adtak a felperesnek a bankszámlák feletti rendelkezésre. A felperes a számlanyitáskor és a későbbiek folyamán is tetemes összegeket utalt ár a bankszámlára, amelyet az alperesek felhasználtak egy házas ingatlan megvásárlásához.
A 2004-ben házassági bontóperként indult ügyben az I. r. alperes viszontkeresete folytán került sor számos vagyonjogi igény érvényesítésére. Az I. r. alperes a közös ingatlanon fennállott közös tulajdon megszüntetését, a több mint száz tételből álló ingó közös vagyon megosztását, 2004.
Az I.r. felperes a végleges keresetében az alperes bankgaranciát lehívó 2011. január 19-én kelt nyilatkozata jogellenességének, érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte, akként, hogy a lehívott 3.951.000 eurót az alperes Budapest Főváros Önkormányzata a banknak fizesse vissza. A II.r., és a III.r. felperes ezzel szemben arra kérték kötelezni az alperest, hogy a megelőzően említett pénzösszeget részükre fizesse meg, elsődlegesen jogalap nélküli gazdagodás, másodlagosan szerződésszegéssel okozott kártérítés címén.
A felek közötti elszámolás kérdése, ha az egyik fél nem tesz eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének.
A peres felek között 2002. augusztus 01. napján kereskedelmi ügynöki tevékenység ellátására szerződés jött létre. A felperest 300.000 forint összgű havi díj, továbbá a listaár feletti árbevétel képződése esetén ennek különböző költséggel csökkentett összegére jutalék illette meg. A szerződést az alperes 2005. március 15. napjára felmondta. A felek között a felperesi jutalékigénnyel kapcsolatos elszámolás nem történt meg.
A 2003. január 30-án benyújtott kérelem alapján indult felszámolási eljárásban, az eljárás lefolytatására másodikként kijelölt megyei bírósághoz nyújtotta be a felszámoló a zárómérleget, mely ellen több hitelező nyújtott be kifogást.
A 2000-ben megindított perben hat felperes érvényesített különböző tartalmú keresetet tizenkét alperessel szemben.
A felek között fővállalkozási szerződés jött létre egy lakóház és egy melléképület kivitelezésére, a szerződést azonban a felek az építési munka teljes befejezését megelőzően megszüntették. Ezt követően a felperes a kivitelezés folytatása érdekében közvetlenül szerződést kötött az alperes korábbi alvállalkozóival, majd megbízta az alperest a kivitelezés irányításával, és megrendelte tőle az építkezéshez szükséges további építőanyag beszerzését is. A kivitelezés befejezését megelőzően azonban az alperes leállította az építkezést, és felmondta a felperessel kötött szerződését.
Az alperes közbeszerzési eljárást írt ki egy minimum 900 férőhelyes kollégiumi épületekből álló infrastruktúra PPP konstrukcióban való megvalósítására.
A felperes keresetében több mint 13 milliárd Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest elsődlegesen szerződésszegéssel okozott kár, másodlagosan szerződésen kívül okozott kár megtérítése címén. Harmadlagos keresete a felülvizsgálati eljárás tárgyát nem képezte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A másodfokú bíróság részítéletével az elsődleges és a másodlagos kereseti kérelem tekintetében az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta.