A kérelmező az 1989. évi XXXVI. törvény alapján az 1966-ban történt elítélése semmissé nyilvánításának igazolását kérte.
A kérelmezőt 1966-ban fegyveres összeesküvés kezdeményezésének és vezetésének bűntettében, valamint bűnsegédként, közveszélyt előidéző módon elkövetett rombolás bűntettében mondták ki bűnösnek az eljárt bíróságok, és őt 11 év szabadságvesztésre, 10 év közügyektől eltiltásra, továbbá vagyonelkobzásra ítélték.
A jogerősen megállapított tényállás szerint a kérelmező - több társával együtt – 1965 nyarától kezdődően csoportot szervezett azzal a céllal, hogy az általuk megvalósítani kívánt különböző bűncselekmények révén az akkor fennálló államhatalmat meggyengítsék, belső zavart idézzenek elő, és végső soron a rendszert megdöntsék. Ennek érdekében egyrészt különböző magánszemélyektől lőfegyvereket és lőszereket szereztek, másrészt munkahelyükről, a szénbányából robbanóanyagot és robbantószereket tulajdonítottak el. 1966 elején tervbe vették a szombathelyi, illetve a budapesti Lenin-szobor, és a budapesti Szabadság téri emlékmű felrobbantását, ám e terveiktől a lebukás veszélye miatt letettek, és e műemlékek helyett 1966. március végén a Székesfehérvár-Szombathely vasúti fővonal Ajka és Városlőd közötti szakaszán a vasúti pályatestet felrobbantották. A robbantás következtében a sínpályán rövidesen arra haladó tehervonat-szerelvény kisiklott, és jelentős összegű kár keletkezett.
Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény 3. §-a szerint az elítélt vagy hozzátartozója kérheti a Kúriától az 1956. október 23. és 1963. április 4. közötti időhatáron kívüli, de az 1956-os népfelkeléssel kapcsolatos politikai vagy méltányolható körülmények között elkövetett más bűncselekmény miatti elítélésnek a semmissé nyilvánítását.
A Kúria álláspontja szerint az 1966-ban elkövetett cselekményeknek az 1956-os forradalommal és szabadságharccal nincs kapcsolata. A szabadságharc leverése (1956. november 11.), ezzel párhuzamosan a harci cselekmények befejeződése, majd az 1956 decemberi munkás-sortüzekkel kezdődő, és egészen 1959-ig tartó megtorlás után, mindenki számára világosnak kellett lennie, hogy az 1956-os forradalom folytatására, vagy új forradalom kirobbantására semmi esély nincs. Ilyen előzmények után pedig az 1966-ban elkövetett cselekmény nem tekinthető az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel kapcsolatosnak.
Ezért az elítélés semmisé nyilvánításának igazolása iránti kérelmet a Kúria elutasította.
Budapest, 2013. szeptember 25.
A Kúria Sajtótitkársága