Egyedi ügyek

Az adócsalást közvetett tettesként elkövető terhelt is eltiltható a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól

Segítségnyújtás elmulasztása megállapítható, ha az elkövető felismeri társa ölési szándékát, de nem nyújt tőle elvárható segítséget

A felperes a fővárosi kerület önkormányzat tulajdonában álló bérlakások használatával, hasznosításával kapcsolatos adatok kiadását kérte az alperestől, meghatározott időszakokra nézve, összesen 19 pontban. A jogerős ítélet kisebb pontosításokkal az igénynek helyt adott, a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A felek egy komplex beruházás kapcsán kötött vállalkozási szerződésükben megállapodtak abban, hogy a vállalkozó meghatározott határidőn belül teljesíti a meghatározott építési munkákat. A szerződés késedelmes teljesítése esetén a vállalkozó vállalta a vállalkozói díj maximum 10 %-áig terjedő kötbér, illetve további 10 %-áig terjedő összeg megfizetését, ha a késedelme más vállalkozóknál készenléti vagy lassítási költségeket eredményez. A szerződésben megállapodtak abban, hogy esetleges jogvitájukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság bírálja el.

A jogerős ítélet a TASZ által a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen a gyöngyöspatai cigány lakossággal szemben elkövetett zaklatás, illetve hátrányos megkülönböztetés miatt indított keresetet teljes egészében elutasította, megváltoztatva ezzel az elsőfokú bíróság ítéletét, amely megállapította, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, továbbá a Véderő és a Betyársereg elnevezésű szervezetekkel szemben úgynevezett járőr tevékenységével, valamint az általuk tartott demonstráció miatt a közbiztonság-védelmi tevékenysége során elmulasztott intézkedéseivel zaklatást valósított meg a gyöngyös

A tejfeldolgozással foglalkozó felperesi társaság adásvételi szerződéssel 301 db szarvasmarhából álló csordát vásárolt, melyet már a következő napon fél éves határozott időre haszonbérbe adott egy állattartással foglalkozó Zrt.-nek. A felek 1 hónapon belül újabb szerződést kötöttek a csorda bérlő általi megvásárlására, a haszonbérleti szerződés lejártát közvetlenül követő időpontra. A vételár kifizetése több előlegszámla kibocsátásával már a haszonbérleti időszakban megkezdődött.

A két felperes és négy alperes között összetett szerződéses jogviszony állt fenn. Tervezési, építési-vállalkozási, kölcsön- és hitelszerződések jöttek lére, amelyek alapján egy nagyobb ingatlanon előközművesítési munkák készültek. A Kúriának az ügy terjedelmes iratanyagának áttekintését követően több kereseti kérelemről és több viszontkereseti kérelemről kellett állást foglalnia.

A Kúria öttagú tanácsának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy alaki okból érvényes vagy érvénytelen-e az az öröklési szerződés, melyen az egyik tanú aláírása nem olvasható, de a tanú személyét a másik tanú megnevezte, aki az aláírást a magáénak ismerte el.

A felperesek munkaviszonyban álltak az alperessel autóbuszvezető munkakörben. 2000. október 17-én előterjesztett keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a Kollektív Szerződés VII. fejezet, a munka díjazása 1/a. pontja és a 7. számú melléklet 17. pontja jogellenesek. Hivatkozásuk szerint a „várakozási időben” is a munkahelyükön munkát végeztek, az munkaidőnek minősül, ezért erre az időszakra 100%-os besorolási órabér elszámolását, valamint a rendkívüli munkavégzésre tekintettel annak ellenértéke megfizetését kérték.

A felperes 2004. november 22-étől állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában, utoljára betöltött munkaköre gazdasági igazgató-helyettes volt. Az alperes a felperes munkaviszonyát 2009. október 1-jén rendkívüli felmondással megszüntette. Ennek indokolása szerint az alperes részéről 2009. szeptember 15-ével a kinevezett ügyvezető tényfeltáró vizsgálatot rendelt el. A 2009. szeptember 28-án kelt jelentés értelmében a társaság beszerzése, az elszámolt kiadások és költségek nem minden esetben voltak szabályszerűek és a valóságnak megfelelőek.