Felperes közvetett képviselőként intézte az őt megbízó gazdasági társaság vámügyeit, így többek között egy sikertelen export értékesítés után visszahozott áru belföldi vámkezeltetését, illetve a vámmentes vámkezeléshez szükséges határidő meghosszabbítását. Az erre vonatkozó kérelemre indult eljárást azonban a vámszerv felfüggesztette a megbízónál időközben folyamatban lévő utólagos ellenőrzés lezártáig. A vizsgálat nyomán hozott határozat a szóban forgó termék helytelen áruosztályozásának megállapítása miatt vámfizetési kötelezettséget írt elő, melyhez további határozattal vámigazgatási bírság kiszabása kapcsolódott.
A fellebbezés nyomán eljárt másodfokú hatóság egy alkalommal – az egyetemleges kötelezés körében tett határozati rendelkezés korrigálása miatt – megsemmisítés mellett új eljárást rendelt el, ami a határozat jogalapját nem érintette. Az új eljárásban hozott és a korábbival azonos érdemi döntés jogerőre emelkedett.
A felperes keresete nyomán eljárt elsőfokú bíróság a határozatokat hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el, mindenekelőtt azért, mert nézete szerint a vámmentes vámkezelés határidejének meghosszabbítását elutasító, egyébiránt mérlegelési jogkörbe tartozó kérdésben az alperes nem hozott kellőképpen megindokolt döntést, továbbá a választás indokának kifejtése hiányában az egyetemlegesség megfogalmazása sem teljes, illetve a képviselő által befizetett összeget a megsemmisítő határozatra figyelemmel részére vissza kellett volna téríteni. Jogalap hiányában ezért a vámigazgatási bírságot sem lehet kiszabni.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen hivatkozott a kereseten túlterjeszkedő ítéleti döntésre, mert a meghosszabbítás tárgyában még egyáltalán nem született hatósági döntés, illetve e körben a kereset nem is tartalmazott előadást. Rámutatott továbbá alperes az egyetemlegesség jogi lényegére, valamint utalt arra, hogy a visszatérítésnek nem álltak fenn a jogszabályi feltételei.
A Kúria osztotta a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat a kereset tartalmi kereteit illetően, megállapítva, hogy a határidő meghosszabbítására irányuló kérelem felől az alperes a felfüggesztés okán érdemben még valóban nem döntött, amin nem változtat az sem, hogy a másodfokú határozat indokolása szükségtelenül érintette e kérdést is. Egyetértett a Kúria azzal is, hogy egyetemlegesség esetén – önkéntes teljesítés hiányában – bármelyik kötelezettel szemben foganatosítható a végrehajtás, a választást nem kell külön indokolni, illetve a vámösszeg visszatérítés jogszabályi feltételei sem álltak fenn. Ennél fogva a Kúria az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes kereseteit elutasította.
Budapest, 2017. február 20.
A Kúria Sajtótitkársága