Segítségnyújtás elmulasztása megállapítható, ha az elkövető felismeri társa ölési szándékát, de nem nyújt tőle elvárható segítséget
A törvényszék a 2015. november 4. napján kihirdetett ítéletével H. I. K. II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett rablás bűntettének kísérletében [2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban: Btk.) 365. § (1) bekezdés b) pont] és bűnpártolás bűntettében [Btk. 282. § (1) bekezdés b) pont, (3) bekezdés b) pont I. fordulat]. Ezért őt halmazati büntetésül hét év szabadságvesztésre és hét év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön és a II. rendű vádlott feltételes szabadságra leghamarabb akkor bocsátható, ha a szabadságvesztés kétharmad részét letöltötte. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.
A másodfokon eljárt ítélőtábla a 2016. június 15. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; H. I. K. II. rendű vádlott bűnösségét megállapította segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében is [Btk. 167. § (1) bekezdés II. fordulat és (2) bekezdés]. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság ítélete ellen H. I. K. II. rendű vádlott és védője jelentett be indokolás nélkül fellebbezést.
Törvényesnek és okszerűnek találta a Kúria a bűnösség megállapítását a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményében is.
A Kúria – maradéktalanul egyetértve a másodfokú bíróság indokolásával – az alábbiakra kívánt rámutatni. A Btk. 166. § szerinti segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményének egyik tényállási eleme a konkrét elkövetőtől elvárható segítségnyújtás. Az, hogy a konkrét elkövetőnél mi tekinthető tőle elvárhatónak, mindig az összes körülmény gondos vizsgálata alapján – ide értve az elkövető személyiségének vizsgálatát is – lehet eldönteni. A segítségnyújtás elmulasztása ún. tiszta mulasztásos bűncselekmény, amely kizárólag szándékosan valósulhat meg, az elkövető tudatának azonban át kell fognia, hogy más segítségre szorul.
A tettazonosság elvének megfelelően a vádirat rögzítette, hogy a sértettnek az I. rendű vádlott általi megfojtása idején H. I. K. II. rendű vádlott az udvaron, a ház előtt tartózkodott, ezzel pedig megfelelően körülírta a segítségnyújtás elmulasztása bűntettének megállapításához szükséges tényeket.
A rendelkezésre álló bizonyítékokból egyértelműen megállapítható, hogy H. I. K. II. rendű vádlottat ekkor semmi nem akadályozta abban, hogy a sértett számára segítséget nyújtson vagy hívjon, tekintettel arra, hogy észlelte és felismerte, hogy a sértett segítségre szoruló voltát.
Az irányadó tényállás alapján pedig megállapítható, hogy a sértett halálhoz vezető bántalmazása viszonylag hosszabb időn keresztül tartott, amely alatt lehetősége lett volna a II. rendű vádlottnak arra, hogy közbelépésével a sértett életét megmentse. Nyilvánvaló, hogy a sérülés jellegének a halál bekövetkezésének lehetőségét és megítélését nem lehet az elkövető szubjektív értékelésére bízni, mivel ezen tények megállapítása szakszerű orvosi vélemény alapján lehetséges. A segítségnyújtási kötelezettség a sérülés okozásának pillanatában, illetve azzal egyidejűleg következik be – amennyiben az elkövető ezen tényeket észleli –, ezért szükségszerűen minden esetben megelőzi a halál beálltát. Ily módon a segítségnyújtási kötelezettség keletkezésekor még élő sértett olyan személy, akinek élete közvetlen veszélyben van.
Mindebből következően tehát egyértelmű, hogy azt követően, hogy a sértett fojtogatását jelezte H. I. K. II. rendű vádlottnak, elégséges idő állt volna rendelkezésre arra, hogy a lakásba behatolva megakadályozza a sértett halálának tényleges bekövetkeztét. Az eltelt időtartamra tekintettel tehát a sértett életét a segítségnyújtás megmenthette volna. Ezen tények tudatában azonban a segítség tényleges nyújtását szándékosan elmulasztotta.
A Kúria ezért a másodfokú ítéletet – a Be. 393. §-a szerinti nyilvános ülésen – a Be. 397. § alapján helybenhagyta.
Budapest, 2017. február 14. napján
A Kúria Sajtótitkársága