Egyedi ügyek

A műszaki főiskolai üzemgazdász végzettséggel rendelkező felperes ipari és kereskedelmi ügyintéző munkakörben dolgozott az alperesnél. 2011. februárban a hivatalvezető felajánlotta, hogy más jellegű hasonló feladatot, ezen belül hatósági ügyintézést is végeznie kellene, ez ellen azonban a felperes a leterheltségére hivatkozással tiltakozott. Egy másik, 2011. február elején lefolytatott beszélgetés során a felperes kifogásolta, hogy kevesebb jutalmat kapott a többiekhez képest. A munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. február 28-án kelt intézkedéssel az 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 17.

A tagállamok közötti  saját vagyon mozgatása, függetlenül a mozgatás céljától, fő szabály szerint termékértékesítésnek minősül, azaz szolgáltatás igénybevétele céljából történő vagyonáthelyezés is eredményezhet az áfa fizetési kötelezettség szempontjából termékértékesítést.

A jogerős közbenső ítélet megállapította az alperes kártérítési felelősségét a kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedés miatt, egyúttal az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította, mert nem állt rendelkezésre elegendő peradat a kár mibenlétének, összegének és az alperes magatartásával való okozati összefüggésének megállapításához.

A peres felek között adásvételi szerződés jött létre 4 gépjármű tulajdonjogának átruházására. Az alperes a tulajdonjogot azért nem tudta a felperesre átruházni, mert egy sajátos szerződéses láncolatban kívánták az ügyletet lebonyolítani, azonban egy korábbi jogszerző társaság egyik ügyvezetője bűncselekmény elkövetésével a vételárat nem az eredeti eladó tulajdonosnak fizette meg, hanem saját céljaira használta fel.

 A szerződő felek a szerződésükből eredő vitás kérdések rendezésére bahreini választottbíróság eljárását kötötték ki. A bahreini választottbíróság marasztalta a magyarországi székhelyű adóst, a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére irányuló kereset nem vezetett eredményre. A magyarországi elsőfokú bíróság végrehajtási tanúsítvánnyal látta el a külföldi választottbírósági határozatot, az adós fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság a végzést helybenhagyta.

Az alperesek a vagyonrendezőtől a megszűnt mezőgazdasági termelőszövetkezet földhasználatába tartozó állami tulajdonú ingatlant vásároltak. A felperesek mint jogcím nélküli földhasználók keresetükben arra hivatkozással kérték az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását, hogy a vagyonrendező a termelőszövetkezet földhasználati jogának megszűnése után nem rendelkezhetett érvényesen a Magyar Állam tulajdonjogát képező ingatlannal.

A felperes önkormányzat 1991. szeptember 27-én megállapodást kötött az I. rendű alperesi jogelőd állami vállalattal, melynek értelmében a perbeli, sport – és szociális létesítmény rendeltetésű ingatlanok kezelői joga, illetve az építmények tulajdonjoga ellenében az önkormányzat lemond az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban őt megillető részvények tulajdonjogáról. A szerződés alapján a szükséges telekalakítási eljárás lefolytatásának hiánya miatt nem került sor a felperes tulajdonjogának bejegyzésére, az I. rendű alperes kérelme alapján azonban a földhivatal 2001-ben az I.

A felperes és az I. rendű alperes házastársak voltak. Az együttélést a felperes különvagyonában álló ingatlanában kezdték meg, majd azt eladták és a vételárból egy másik ingatlant vettek. Ezt, majd a következő ingatlant is eladták és egy szerkezetkész családi házat vásároltak. A lakásingatlanok vételárát részben közös vagyonból, részben különvagyonból fedezték, az egyik ingatlant jelentős vagyoni ráfordítással felújították, a házas ingatlant illetően vitatott volt az építkezés költsége is.

A felperes keresetében 1.212.551.992 forint elmaradt vagyoni előny, jóhírnévsértés miatt  30.000.000 forint nem vagyoni kártérítés, továbbá vagyoni kártérítésként 103.249.166 forint  médiaszolgáltatási és frekvenciahasználati díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A felperes az alperesnél bíróként állt szolgálati jogviszonyban 2012. június 30-áig. Szolgálati jogviszonyának megszűnésekor az alperes kollégiumvezetői tisztséget töltött be. A köztársasági elnök a 2012. március 29-én kelt határozatával a felső korhatár elérésére hivatkozással a felperest 2012. június 30-ával bírói tisztségéből felmentette a 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 90. § ha) pontja alapján. Az Alkotmánybíróság a 32/2012. (VII.17.) AB határozatával megállapította, hogy a Bjt. 90. § ha) pontja, valamint a 230.