A felek egy komplex beruházás kapcsán kötött vállalkozási szerződésükben megállapodtak abban, hogy a vállalkozó meghatározott határidőn belül teljesíti a meghatározott építési munkákat. A szerződés késedelmes teljesítése esetén a vállalkozó vállalta a vállalkozói díj maximum 10 %-áig terjedő kötbér, illetve további 10 %-áig terjedő összeg megfizetését, ha a késedelme más vállalkozóknál készenléti vagy lassítási költségeket eredményez. A szerződésben megállapodtak abban, hogy esetleges jogvitájukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság bírálja el.
A beruházás késedelmesen indult, az eredeti teljesítési határidők teljesíthetetlenné váltak, a felek nem tudtak megállapodni új határidőkben. A megrendelő a maximális kötbért érvényesítette a vállalkozóval szemben. A vállalkozó keresete alapján hozott ítéletében a Választottbíróság részletezte a megrendelő oldalán felmerült késedelmeket, megállapította, hogy az eredeti határidők illuzórikussá váltak, új határidőt érvényesen nem határoztak meg, majd a kötbért méltányosságból a fele összegben állapította meg.
A megrendelő a kötbéren felüli 10 %-os készenléti, lassítási költséget is érvényesített a vállalkozói díjjal szemben, ezért a vállalkozó ismét a Választottbírósághoz fordult. A választottbírósági eljárás során hivatkozott a korábbi választottbírósági ítéletre, valamint egyéb beadványaiban is állította a megrendelő késedelmét.
A Választottbíróság ítéletében megállapította, hogy a vállalkozó késedelembe esett és e késedelme kimentése körében előadást nem tett, bizonyítékokat nem terjesztett elő, ezért a felperes felelőssége a késedelemmel okozati összegfüggésben állott károkért megállapítható.
A felperes vállalkozó kérte a választottbírósági ítélet érvénytelenítését, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a Választottbíróság nem a felek megállapodásának megfelelően járt el, amely a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt érvénytelenítési okot megvalósította.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletében a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a Választottbíróság ítéletét érvénytelenítette. Döntésében kifejtette:
A tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése megköveteli, hogy a választottbíróság a felek által előadottakat számba vegye, mérlegelje, és annak alapján hozza meg a döntését. Ebbe beletartozik az, hogy amennyiben az egyik fél olyan tények fennállását állítja, amelyek a választottbíróság szerint megállapítható szerződésszegés (késedelem) miatti felelősség alóli kimentésre alkalmasak, azokat a választottbíróság megvizsgálja és értékelje. A tisztességes eljárás elvével, így a Választottbíróság Eljárási Szabályzata 17. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelménnyel ellentétes az a választottbírósági eljárás, amelyben a Választottbíróság ítéletében iratellenesen tagadja a fél által tett valamely előadás, védekezés tényét, majd a ténylegesen megtett előadás, védekezés hiányára hivatkozással hozza meg érdemi határozatát. Ezért a Kúria megállapította, hogy a Választottbíróság eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának, s a Választottbíróság ítéletét a felperes által megjelölt okból érvénytelenítette.
Budapest, 2017. február 15.
A Kúria Sajtótitkársága