Egyedi ügyek

A felülvizsgálati eljárásban vizsgálandó tényállás szerint a felperes 2007. február 1-jétől állt az alperes alkalmazásában rendszerszervező munkakörben. A felperes 2009. október 1-jén kapcsolódott be az úgynevezett F. projektbe. Feladata volt a projekt 2009. november 30-áig történő teljesítése. A felperes utóbb arról tájékoztatta a felettesét, hogy a projekt első részét 2010. januárban fejezi be, amely határidőt ismét több alkalommal módosítottak.

I. Az első fokon eljárt törvényszék az I. rendű terheltet 2 rendbeli sikkasztás bűntettében, 1 rendbeli csalás bűntettében, 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, és 1 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében, míg a II. rendű terheltet 2 rendbeli sikkasztás bűntettében, 1 rendbeli csalás bűntettében, és 1 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért az I. rendű terheltet 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra, a II. rendű terheltet 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A felperes motorkerékpárjával közlekedve az alperes biztosítottja által vezett gépjármű előzésébe kezdett, azonban az – anélkül, hogy a balra húzódási szándéka előtt meggyőződött volna arról, hogy a járművének megelőzését nem kezdék-e meg – balra kanyarodott és összeütközött a felperessel. A felperes a balesetből eredő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítésére kérte az alperes kötelezését.

Nem tekinthető a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) vagy f) pontjában meghatározott eljárási szabálysértésnek, ha az eljáró bíró a védett tanúk kihallgatásának idejére a terheltet a tárgyalóteremből eltávolítja, akkor sem, ha erről nem alakszerű pervezető végzésben határoz, hanem a bírói intézkedést a jegyzőkönyvben rögzít.

A felperes 1999. március 1-jétől állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában. Az alperes a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát 2011. március 29-én kelt, és 2011. március 31-én közölt felmentésével a 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján indokolás nélkül szüntette meg. A felperes gyermekparalízis betegségben szenved, továbbá csökkent hallású, ezért fülhallgatót visel. A felperes a keresetében az alperes jogellenes jogviszony megszüntetésére tekintettel annak jogkövetkezményei alkalmazását kérte.

Az alperes 2003. április 29-től 2008. április 30-áig tartó határozott idejű munkaszerződéssel a felperes elnök-vezérigazgatója volt, aki a munkáltató alapszabálya szerint a felperest – annak első számú vezetőjeként – személyes felelősséggel irányította.

A jogvita elvi kérdés szempontjából irányadó tényállása szerint a felperes eladó és az I. rendű alperes vevő felbontották a korábban megkötött ingatlan adásvételi szerződésüket. Az I. rendű alperes azonban megtagadta a hozzájárulását a felperes tulajdonjoga visszajegyzéséhez, sőt jelzálogjogot alapított az ingatlanon a II. rendű alperes javára. Egy előzményi perben a bíróság pótolta a felperes tulajdonjoga bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatot.

Az alperes 2011 novemberében felmentéssel megszüntette a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát bizalomvesztésre hivatkozva. Intézkedését azzal indokolta, hogy egy közalapítvány az általa kötött haszonbérleti szerződésben meghatározott ingatlanokon felül 40 hektár termőföldet jogcím nélkül használt és ezt a tényt a felperes nem jelezte, így ellenőrzési és intézkedési kötelezettségét elmulasztotta. Ez a helyzet a munkáltató álláspontja szerint a felperes szakmai elhívatottságának, fegyelmezett munkavégzésének, illetve lojalitásának a hiányát mutatja.

Az önkormányzat a kórházi szolgáltatás biztosítása tekintetében fennálló kötelezettségét oly módon teljesítette, hogy a korábbi költségvetési szerv helyett közhasznú társaságot hozott létre, majd törvényi kötelezettségének eleget téve a közhasznú társaság helyett 2009. január 1-jétől egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapított (Kft.). Az önkormányzat a Kft.-t a kórházi működés következtében a közhasznú társaságnál felhalmozódott veszteséggel alapította meg. A Kft.

 A felperes kft. – szindikátusi szerződés kikötéseinek megfelelően – megküldte az üzletrész vételi jogának gyakorlására vonatkozó nyilatkozatát az üzletrész tulajdonosának, az opciós vételárat azonban nem közölte. A felperes kft. és az üzletrész tulajdonosa a szindikátusi szerződésben részletesen szabályozták az opciós vételár megállapításának módját és kötelezettséget vállaltak arra, hogy a vételár közlését követően adásvételi szerződést fognak aláírni.