A felperes 1999. óta nagykonyhai berendezések tervezését, gyártását, helyszíni szerelését és mezőgazdasági gépegységek gyártását végzi. Az elsőfokú hatóság a felperes székhelyén 2012. január 24-én munkavédelmi ellenőrzést tartott, melynek során több szabálytalanságot tapasztalt és munkavédelmi eljárást indított, melynek eredményeként több határozatot hozott. A másodfokú közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben az elsőfokú bíróság ítéletével a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően megváltoztatta: a kötelezések sorszámát módosította, szövegezésben pontosította. Az elsőfokú hatóság 2014. március 14-én meghozott határozatával a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként a felperest 7.200.000 forint munkavédelmi bírsággal sújtotta, mivel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését bizonyítottan elmulasztotta, és ezzel 18 fő munkavállaló egészségét, biztonságát közvetlenül és súlyosan veszélyeztette. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság 2014. május 16-án meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a másodfokú határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte jogszabálysértés, a határozatokban rögzített tényállás téves megállapítása, okszerűtlen értékelése, téves és megalapozatlan jogi minősítés miatt. Az elsőfokú bíróság ítéletével a 2014. május 16-án kelt másodfokú közigazgatási határozatot, a 2014. március 14-én kelt elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperes felülvizsgálati kérelme megalapozott.
A felperes hivatkozása helyes, miszerint az eljáró bíróság megalapozatlanul állapította meg a Ket. 5. § (1) és (4) bekezdés, 29. § (3) bekezdés a) pontja, 72. § (1) bekezdése, 81/B. § rendelkezései megsértését a Kúria Kfv.III.37.529/2015/8. számú ítéletének helytelen értelmezésével. Ebben az ítéletben ugyanis a Kúria önmagában e jogsértéseket nem tartotta az ügy érdemére is kihatónak, mert úgy fogalmazott, hogy „mindezek a jogsértések az ügy érdemére is kihatottak, amennyiben a Kkv. (2004. évi XXXIV. törvény) 12/A. §-a szerinti vizsgálat a hatósági eljárásban elmaradt”. Ebben az ügyben hozott ítélet tényállása eltérő a jelen ügyétől tekintettel arra, hogy az Mvt. 84. § (1) bekezdés e) pontja szerint a munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni, míg az Mvt. 82. § (5) bekezdés szerint a munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata alapján a munkavédelmi hatóság szabja ki.
A bíróság jogsértően állapította meg azt, hogy az alperes a Kkv. 12/A. §-ába ütközően hozta meg a másodfokú határozatát. Téves ugyanis a bíróság megállapítása, miszerint a határozat nem indokolja, hogy mely pontokban alkalmazta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontját, és mely pontokban valósult meg az emberi élet, testi épség, vagy egészség közvetlen veszélyeztetése[Ket. 94. § (2) b)].
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjára, miszerint az (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható, ha azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés [….] az életet, a testi épséget […] közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné. Ezt a rendelkezést tartalmazza a Kkv. 12/A. §.
A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján a felülvizsgált ítéletet hatályon kívül helyezte és az eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban a felperes kereseti előadására tekintettel kell a munkavédelmi bírsághatározat jogszerűségét vizsgálni a fentiek figyelembe vételével. A közigazgatási határozatok indokolása alapján a kereset tükrében állást kell foglalni, hogy fennálltak-e és mennyiben az Mvt. 82. § (1) és (2) bekezdésben foglalt, valamint a Ket. 90. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a Kkv. 12/A. § (1) bekezdésben foglalt feltételek. Szükséges továbbá vizsgálni a bírság összegére vonatkozó felperesi előadás megalapozottságát is.
Budapest, 2017. január 25.
A Kúria Sajtótitkársága