A felperes mint vállalkozó és az I. rendű alperes mint megrendelő 2011-ben 3.890.000 Euró + áfa egyösszegű vállalkozói díjas szerződést kötöttek egy kohó felújítására komplett tervezéssel és kivitelezéssel. A felperes ezt követően alvállalkozási szerződést kötött a II. rendű alperessel a vállalkozási szerződés szerinti kivitelezési munkák elvégzésére 990.000 Euró díj ellenében.
A felperes 2014. június 7. napján Németországban vásárolt személygépkocsit kívánt Magyarországra hazahozni. A személygépkocsira 2014. június 10. napján a magyarországi úti cél megjelölésével ideiglenes rendszámot kért és kapott Németországban. Az ideiglenes rendszám öt napra volt érvényes, 2014. június 14-ig tartó időszakra. Ezen kiállított ideiglenes forgalmi engedélyben feltüntetésre került a gépjármű típusa, forgalmi rendszámba az üzembentartó neve és lakcíme, a jármű azonosításához szükséges alvázszám is. Az okiratot az okmányiroda aláírásával és bélyegzőjével látta el.
A házastársi közös vagyont megosztó, hatályon kívül helyezés miatt megismételt eljárás – a felülvizsgálattal érintett – főtárgya a felek közös tulajdonú ingatlanának megvásárlása, a vételár közös, illetve különvagyoni jellege, ezt követően három alkalommal történő építkezésének dologi jogi rendezése képezte. A ráépítéseknél mindkét fél részbeni különvagyoni forrást állított. A perben vitatott volt a felperes többlethasználati díj iránti igénye jogalapja, valamint kezdő időpontja.
A kérelmező jogosultja a „HIV reverz transzkriptáz inhibitor hatású benzoxazinon-származékok, ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények, a vegyületek alkalmazása és eljárása a 6-klór-4-(ciklopropil-etinil)-4-trifluor-metil-1,4-dihidro-2H-3,1-benzoxazin-2-on előállítására” című szabadalomnak.
A közbeszerzési eljárásban a kiegészítő tájékoztatás megadásának határidejét a törvény akként szabályozza, hogy azt a tájékoztatás iránti kérelem beérkezését követően a lehető leghamarabb kell az ajánlatkérőnek megválaszolnia, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt 6 nappal kell a tájékoztatást megadni. A Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a kiegészítő tájékoztatást az utolsó napon a hivatali idő lejárta előtt kell továbbítani, vagy hogy a kiegészítő tájékoztatás akkor minősül megadottnak, amikor azt az adott gazdasági szereplő (ajánlattevő) megismerte.
A pénzügyminiszter, mint a részvényesi jogok gyakorlója 2007. december 5-étől 2012. december 5-éig terjedő határozott időre kinevezte a felperest az M. Zrt. vezérigazgatójává. A peres felek 2008. január 1-jétől 2012. december 5-éig terjedő határozott idejű munkaszerződést kötöttek, ennek alapján a felperes vezérigazgató munkakört látott el. A munkaszerződés szerint vele szemben a munkáltatói jogokat a felmentés és kinevezés kivételével az M. Tanács (NVT) jogosult gyakorolni. A pénzügyminiszter 2009. július 14-én rendkívüli felmondással szüntette meg a felperes munkaviszonyát.
A kérelmező jogosultja az „Elválasztó vágómű, különösen repcéhez” című szabadalomnak, amelynek főigénypontja a következő: 1.
A Kúria megállapította, hogy a kormányhivatal csak azon önkormányzati rendeletek, illetve önkormányzati rendeleti rendelkezések vizsgálatát kérheti a Kúriától, amelyre nézve korábban eredménytelen törvényességi felhívást bocsátott ki. Amennyiben az érintett önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadta és a törvényességi felhívásban foglaltaknak megfelelően intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, akkor ebben az eljárásban a kormányhivatalnak nem nyílik meg a normakontroll kezdeményezési joga.
A versenyfelügyeleti eljárás során komoly mértékű versenyfelügyeleti bírság kiszabása indokolt akkor, ha az eljárás alá vont tartósan a fogyasztók megtévesztésére alkalmas kereskedelmi gyakorlatot tanúsít, amely az eljárás alá vont elnevezését, az egyes termékei korlátozott elérhetőségét, valamint a termékek árának kedvezményes voltát érinti.
Az alperes a 2014. május 21-én kelt határozatával elrendelte a felperes szolgálati járandósága folyósításának 2014. június 1-től december 31-ig történő szüneteltetését. A másodfokú szerv a határozatot helybenhagyta, mert a felperes 2014. január 1-április 30-ig szerzett járulékalapot képező jövedelme meghaladta a 2014. január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének a tizennyolcszorosát, ami – a Tny.-nek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) 11.