Sajtó

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2013 év végén összesen körülbelül 10 milliárd forint bírságot szabott ki 11 pénzügyi intézménnyel szemben, egy további bank kartellezését pedig bírság kiszabása nélkül állapította meg. A hatóság megállapította, hogy a bankok a 2011 őszétől 2012 január végéig tartó, deviza jelzáloghitelek piacitól eltérő alacsonyabb, fix áron történő végtörlesztési időszak tekintetében a deviza jelzáloghitelek kiváltására alkalmas forinthitelek lakosság részére való értékesített mennyiségének csökkentése érdekében stratégiáikat összehangolták.

Nem tekinthető a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) vagy f) pontjában meghatározott eljárási szabálysértésnek, ha az eljáró bíró a védett tanúk kihallgatásának idejére a terheltet a tárgyalóteremből eltávolítja, akkor sem, ha erről nem alakszerű pervezető végzésben határoz, hanem a bírói intézkedést a jegyzőkönyvben rögzít.

Szabálysértések bűncselekményi minősítése céljából történő érték-egybefoglalására kizárólag olyan szabálysértések esetén van lehetőség, amelyeknek büntethetősége elévülés folytán nem szűnt meg.

Az eljárt bíróságok a III. rendű terhelt bűnösségét magánokirat-hamisítás vétségében [1978. évi IV. törvény 276. §] és kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vétségében [1978. évi IV. törvény 319. § (1) és (2) bekezdés] állapították meg, és ezért őt megrovásban részesítették.

A szolgálatban kötelességszegés vétsége akkor valósul meg a Btk. 438. § (1) bekezdés 4. fordulata szerinti elkövetési magatartással, ha a kötelességszegés – annak mibenléte, jellege miatt – eléri azt a szintű mulasztást, amelyet a nevesített három elkövetési fordulat tartalmaz.

A bíróság a vádlottakat bűnösnek mondta ki a Btk. 438. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettében, ezért őket százhúsz–százhúsz napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 120.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) az „Első rész Általános rendelkezések I. fejezet”-ben meghatározott, hogy öröklés esetén (1.§ (1) bekezdés) vagyonszerzési illetéket kell fizetni, és a „Második rész Vagyonszerzési illetékek II. fejezet”-ben szabályozott az öröklési illetékezés.  Az öröklési illetékfizetés általános előírása alól az Itv. 16.§-a tartalmazza a kivételi szabályokat, az öröklési illeték alóli mentesség rendelkezéseit.