Sajtó

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.934/2016/5. számú, a szabálysértések bűncselekményi minősítése céljából történő érték-egybefoglalása kérdésében hozott jelentős határozatáról

Szabálysértések bűncselekményi minősítése céljából történő érték-egybefoglalására kizárólag olyan szabálysértések esetén van lehetőség, amelyeknek büntethetősége elévülés folytán nem szűnt meg.

Az eljárt bíróságok a III. rendű terhelt bűnösségét magánokirat-hamisítás vétségében [1978. évi IV. törvény 276. §] és kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vétségében [1978. évi IV. törvény 319. § (1) és (2) bekezdés] állapították meg, és ezért őt megrovásban részesítették.

Tájékoztató a Kúria Bhar.I.971/2016/3. számú, a szolgálatban kötelességszegés vétsége megállapíthatósága tárgyában hozott jelentős határozatáról

A szolgálatban kötelességszegés vétsége akkor valósul meg a Btk. 438. § (1) bekezdés 4. fordulata szerinti elkövetési magatartással, ha a kötelességszegés – annak mibenléte, jellege miatt – eléri azt a szintű mulasztást, amelyet a nevesített három elkövetési fordulat tartalmaz.

A bíróság a vádlottakat bűnösnek mondta ki a Btk. 438. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettében, ezért őket százhúsz–százhúsz napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 120.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Tájékoztató az illetékmentes vagyonszerzéskor kötelező hatósági eljárás tárgykörű Kfv.V.35.169/2016/9. számú eseti döntésről

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) az „Első rész Általános rendelkezések I. fejezet”-ben meghatározott, hogy öröklés esetén (1.§ (1) bekezdés) vagyonszerzési illetéket kell fizetni, és a „Második rész Vagyonszerzési illetékek II. fejezet”-ben szabályozott az öröklési illetékezés.  Az öröklési illetékfizetés általános előírása alól az Itv. 16.§-a tartalmazza a kivételi szabályokat, az öröklési illeték alóli mentesség rendelkezéseit. 

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.205/2016. számú ügyről indokolás nélküli felmentés, egyenlő bánásmód, rendeltetésellenesség tárgyában

A felperes 1999. március 1-jétől állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában. Az alperes a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát 2011. március 29-én kelt, és 2011. március 31-én közölt felmentésével a 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján indokolás nélkül szüntette meg. A felperes gyermekparalízis betegségben szenved, továbbá csökkent hallású, ezért fülhallgatót visel. A felperes a keresetében az alperes jogellenes jogviszony megszüntetésére tekintettel annak jogkövetkezményei alkalmazását kérte.