Szabálysértések bűncselekményi minősítése céljából történő érték-egybefoglalására kizárólag olyan szabálysértések esetén van lehetőség, amelyeknek büntethetősége elévülés folytán nem szűnt meg.
Az eljárt bíróságok a III. rendű terhelt bűnösségét magánokirat-hamisítás vétségében [1978. évi IV. törvény 276. §] és kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vétségében [1978. évi IV. törvény 319. § (1) és (2) bekezdés] állapították meg, és ezért őt megrovásban részesítették.
A jogerős ügydöntő határozatok ellen a III. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét tévesen állapították meg, mivel az irányadó tényállás szerint a terhelt a parancsnoka parancsát teljesítette.
A Kúria a felülvizsgálati indítványt egyéb okból találta alaposnak.
Az irányadó tényállás szerint a volt alezredes I. rendű terhelt korábbi alárendeltjét, a szerződéses főtörzsőrmester III. rendű terheltet arra utasította, hogy feleségét 2010. március 23. és 2013. április 16. között – összesen 24 alkalommal – hivatali gépkocsival Sz.-ről orvosi ellátás céljából rendszeresen P.-re szállítsa. Emellett rábírta arra is, hogy a gépkocsi magáncélú igénybevételének leplezése céljából ezeket az utakat a menetleveleken Sz. – K. – K. útvonalként tüntesse fel. A személygépkocsi jogtalan igénybe vételével a III. rendű terhelt 153.352 forint vagyoni hátrányt okozott.
A Kúria megállapította, hogy az elkövetés idejét hatályban volt, a szabálysértésekről rendelkező 1999. évi LXIX. törvény, valamint a 2012. évi II. törvény vonatkozó rendelkezései szerint érték-egybefoglalásnak van helye az okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából, ha a szabálysértési eljárás alá vont személy a törvényben meghatározott ugyanolyan cselekményt – így hűtlen kezelést – több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el.
A BK 87. számú véleményben ugyanakkor a Kúria rámutatott, hogy a szabálysértések bűncselekmények minősítése céljából történő érték-egybefoglalásra kizárólag olyan szabálysértések kapcsán van lehetőség, amelyeknek – mint szabálysértéseknek – a büntethetősége elévülés folytán nem szűnt meg.
A III. rendű terhelt által elkövetett legutolsó szabálysértési cselekmény elkövetési időpontja 2013. április 16. napja, míg az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát 2015. augusztus 12. napján hirdette ki. Erre figyelemmel valamennyi, a hűtlen kezelést megalapozó szabálysértés az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala előtt elévült, ezért egyetlen cselekmény kapcsán sem volt helye érték-egybefoglalásnak.
A Kúria ezért a megtámadott határozatokat a III. rendű terheltre vonatkozó részében megváltoztatta, és őt bűncselekmény hiányában az ellene kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vétsége miatt emelt vád alól felmentette.
A magánokirat-hamisítás vétsége, valamint az ezért alkalmazott megrovás vonatkozásában azonban a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.
Budapest, 2016. december 13.
A Kúria Sajtótitkársága