Polgári ügyek

A 9.171.502 forint vállalkozói díj és járulékai megfizetése iránt indított per folyamán a megrendelő I.r. alperes felszámolás alá került. A felperes bejelentette a hitelezői igényét a felszámoló részére, a nyilvántartásba vételi díjat azonban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. XLIX. törvény (Cstv.) akkor hatályos szabályai szerinti egy éves jogvesztő határidőben nem fizette meg. Erre figyelemmel a bíróság jogerős ítéletével az I.r. alperessel, valamint beltagjával a II.r. alperessel szembeni keresetet a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja, 37. § (3) bekezdése és 47.

A Magyar Állam felperes által indított perben az alperes 1981-ben kötött öröklési szerződést az őt kisgyermek korától felnevelő mostohaapjával. Az öröklési szerződésben az örökhagyó úgy nevezte örököséül az alperest, hogy az örökséget az alperes édesanyjának – az ő házastársának – élete végéig haszonélvezeti jog illesse meg. A szerződés az örökös részéről kizárólag olyan tartalmú – gondozási jellegű – kötelezettségvállalást tartalmazott, amit a gyermek szokásosan biztosít a szülőjének. Az örökhagyó a 2009-ben bekövetkezett haláláig nem változtatott a végakaratán.

Felülvizsgálati eljárásban, mai ítéletével a Legfelsőbb Bíróság elvi éllel foglalt állást abban a jogkérdésben, hogy egy károsult (vagy vagyonbiztosítója) a felelősségbiztosító mellett sikerrel perelheti-e a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező károkozót.

Tájékoztató a Fővárosi Főügyészség felperesnek a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület alperes ellen egyesület feloszlatása iránt indított felülvizsgálati ügyben

I.

A felperes öt éves időtartamra vett haszonbérbe termőföldeket az alperestől, a szerződésekben azonban kikötötték azt is, hogy a felek bármelyike jogosult azokat - érdemi indokolási kötelezettség nélkül - 60 nap felmondási idővel a tárgyév végére felmondani. Az alperes élve a szerződésben biztosított rendes felmondás jogával, a szerződéseket egy év elteltével felmondta.

A Fővárosi Bíróság 31.P.26.467/2009/13. számú ítéletével megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság I.r. alperes és a Készenléti Rendőrség II.r. alperes, Farkas Norbert, Pál Elemér, Budaházy György és Csepreghy Gábor felperesek személyhez fűződő jogait a 2008. április 11-én megtartott demonstráció feloszlatását követően a felperesekkel szemben alkalmazott kényszerítő intézkedésekkel megsértette és egyebek mellett az I.r. alperest a felperesek javára személyenként 200.000 forint nem vagyoni kártérítés és ennek 2008. április 12-től járó kamatai megfizetésére kötelezte.

A jogerős részítélet megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság alperes Budaházy György, Kemenár Zoltán, Szentkirályi Gábor, Takács András és Novák Előd felperesek személyhez fűződő jogát megsértette azáltal, hogy a felperesek által elkészített és terjesztett horogkeresztet és vöröscsillagot is ábrázoló választási plakát lefoglalása során a felperesekkel szemben kényszerítő eszközt alkalmazva a felpereseket előállította, őrizetben tartotta, illetve az I-II-III.r. felperesekkel szemben indokolatlanul bilincselést is alkalmazott.

Az I. r. alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria rész- és közbenső ítéletével a jogerős rész- és közbenső ítélet felülvizsgálattal nem támadott rendelkezését nem érintette, felülvizsgálattal támadott rendelkezését részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú rész- és közbenső „részítéletet” részben megváltoztatta, és a felperesnek a 2008. január 1. napját követő szerződésszegésből eredő kártérítés iránti keresetét az I. r. alperessel szemben is elutasította. Egyebekben a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta.

Az 1998-ban indult perben az I.r. felperesi kft. ügyvezetője, a II.r. felperes élettársi közös vagyon megosztása címén érvényesített igényt az alperessel szemben, az utóbbi körben az alperes a II. r. felperessel szemben viszontkeresettel élt. Az 1990-1995 között fennállott élettársi kapcsolatból eredően a II. r. felperes és az alperes között között több lakó-, üdülő-, illetve üzlethelyiség ingatlan közös tulajdonának megszüntetése, két ingatlan eladásából származó vételár megosztása és kölcsönösen előterjesztett használati díjak tekintetében volt vita.

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint 1996-ban megalakult betéti társaságnak a gyógyszerész képzettségű felperes volt a beltagja. A gyógyszertár helyiség bérleti jogát privatizációs eljárás keretében a Bt. szerezte meg. A felperes, mint a betéti társaság beltagja kapott személyes gyógyszertár működtetési jogot és a II.r. alperes jogelődje határozatával a felperes nevére szólóan engedélyezte a közforgalmú gyógyszertár működtetését.