Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.22.265/2011. számú ügyében hozott határozatáról

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. május 2.

A Fővárosi Bíróság 31.P.26.467/2009/13. számú ítéletével megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság I.r. alperes és a Készenléti Rendőrség II.r. alperes, Farkas Norbert, Pál Elemér, Budaházy György és Csepreghy Gábor felperesek személyhez fűződő jogait a 2008. április 11-én megtartott demonstráció feloszlatását követően a felperesekkel szemben alkalmazott kényszerítő intézkedésekkel megsértette és egyebek mellett az I.r. alperest a felperesek javára személyenként 200.000 forint nem vagyoni kártérítés és ennek 2008. április 12-től járó kamatai megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet álláspontja szerint az alperes a felperesek személyes szabadsághoz fűződő személyiségi jogát sértette meg előállításukkal és fogvatartásukkal és emiatt alkalmazott az alperesekkel szemben szankciót. A felperesek elfogását a II.r. alperes foganatosította, ugyanakkor az előállításukat követően az I.r. alperes tartotta fogva őket.

A jogerős ítélet ellen az I.r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a terhére megállapított nem vagyoni kártérítés iránti kereset elutasítását kérte, állítva, hogy a II.r. alperes által hozzá előállított személyek fogvatartása során nem tanúsított olyan jogellenes és felróható magatartást, amely a kártérítő felelősségét megalapozta volna.

A Kúria a Pfv.IV.22.265/2011/6. szám alatt meghozott ítéletében a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartotta. Az ítélet lényegi indoka az, hogy a Belügyminisztérium kötelékeibe tartozó önálló jogi személyiséggel rendelkező különböző rendőri egységek, ha egy rendezvény feloszlatásával kapcsolatban együttműködnek és ennek során külön-külön sértik meg az egyes személyek jogait, úgy az egyik jogsértő nem hivatkozhat arra, hogy a másik jogsértő rendőri egység tevékenysége miatt az ő magatartása már nem felróható. A két rendőri egység együttes tevékenysége eredményeként sérült a felperesek személyhez fűződő joga, amelyért a Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontján keresztül alkalmazandó Ptk. 344. §-a szerint az együttes károkozók egyetemleges felelősséggel tartoznak. Az I.r. alperes tehát a kárfelelősség alól nem mentesülhet azon az alapon, hogy a II.r. alperes, azaz a másik rendőri egység intézkedése miatt járt el a felperesekkel szemben és nem volt lehetősége az előállítást követően annak jogosságát felülbírálni.

Budapest, 2012.május 2.

A Kúria Sajtótitkársága