Polgári ügyek

A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (Hhtv.) 54. § (2) bekezdése szerint az államot megillető halászati jog átengedéséről szóló korábbi határozatok az állami tulajdonú vizeken legkésőbb 2001. január 01-én érvényüket vesztették. A Magyar Államot megillető önálló halászati jog hasznosítására a Tisza-tó területére közzétett pályázati felhívás alapján az I.r. alperes nem a kiírás időpontjában haszonbérlő a II.r. alperessel, hanem a felperessel kötött 15 évi időtartamra szóló haszonbérleti szerződést. A szerződésben a felperes vállalta, hogy a Hhtv. 14.

Az I. r. alperes a jóerkölcsbe ütköző módon szerezte meg a felperes ingatlanát. A felperes ezért pert indított vele szemben a szerződés érténytelenségének megállapítása és tulajdonjoga visszajegyzése iránt, amelyre tekintettel az ingatlanra perfeljegyzés került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba.

A per alatt az I. r. alperes ellen végrehajtási eljárás indult, amelynek során lefoglalták, majd árverés útján a II. r. alperesnek értékesítették az perbeli ingatlant.

A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéleti rendelkezés a 2008. május 29-én megkötött közjegyzői okiratba foglalt ingatlan fedezettel biztosított, devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződés azon rendelkezésének tisztességtelenségét állapította meg, mely szerint a bank a kölcsön törlesztésekor a törlesztendő összeget deviza eladási árfolyamon számolja ki. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a deviza eladási árfolyam alkalmazása nem önmagában, hanem amiatt tisztességtelen, mert a bank a kölcsön folyósításakor deviza vételi árfolyamot alkalmazott.

Az I.r. alperes a közte és a felperes között létrejött vállalkozási szerződés alapján építési munkát végzett a felperes tulajdonát képező ingatlanon. Az elkészült mű hibái miatt utóbb a felperes szavatossági igényt érvényesített az I.r. alperessel szemben, keresetét azonban a bíróság a követelés elévülése miatt jogerősen elutasította.

A felperes a felek között 2005. november 25-én létrejött adásvételi szerződés alapján megvásárolta az alperes társasházi lakásingatlanát a közös tulajdonból hozzá tartozó 171/1000 tulajdoni hányaddal együtt. A szerződésben foglaltak szerint az eladó az ingatlant műszakilag és esztétikailag teljes mértékben felújította. A birtokba lépést követően a felperes a lakásban hangszigetelést kívánt készíttetni, a burkolat megbontását követően azonban a falak vizesedését és a padló nedvesedését észlelte.

Az alperes a felek között 2005. szeptember 10-én létrejött adásvételi szerződés alapján értékesítette a tulajdonát képező ingatlan 108/242. tulajdoni hányadát az I.r. felperes, 13/242. hányadát pedig a II.r. felperes részére. A birtokba adást követően 2005. őszén az I.r. felperes észlelte, hogy a lakóház egyik szobájában elhelyezett laminált padló felpúposodott, és talajnedvesedés, penészesedés jelentkezett. Emellett a tető cseréphéjazata néhány helye sérült, a gerendák pedig korhadtak, szúrágta állapotúak.

A felperes a felek között 2007 december 20-án létrejött adásvételi szerződés alapján konténeres hulladékszállítás céljára megvásárolt az alperestől egy TGL 12.180 típusú járóképes alvázat. A jármű használata során azonban a gumiabroncsok gyors, az elvárható mértéket jelentősen meghaladó egyenletes kopását tapasztalta. 18.760 km futásteljesítményt követően ezért a gumiabroncsokat lecserélték, és helyettük más mintázatú gumikat szereltek fel. 37.000 km futásteljesítmény után azonban a második garnitúra gumiabroncs cseréje is szükségessé vált.

A dunaföldvári volt szovjet laktanya épületei 1998-tól önkormányzati tulajdonba kerültek. A Dunaföldvári Önkormányzat által létrehozott alperes a tulajdonába került épületek közül az egykori katonai szállókat alvállalkozó közreműködésével lakásokká alakította át. A generálkivitelező alperes – egyben mint az épületek tulajdonosa – végezte az átalakítással, felújítással valamint az értékesítéssel kapcsolatos tájékoztatást, ügyintézést. A lakásokat megvásárló felperesek – illetve jogelődeik – a beköltözést követően különböző hibákat észleltek.

A Kúriának a kötelesrész kiadása iránt indított felülvizsgálati eljárásban a következő jogkérdésben kellett állást foglalnia.

I.

Ha a kötelesrészre jogosult annak kiadását természetben kéri és a bíróság a kötelesrész pénzben történő teljesítését rendeli el, akkor a döntésnek ki kell-e terjednie a fizetendő összeg után járó késedelmi kamatra.

II.

A felperes annak a felszámolás alatt álló ellenőrzött társaságnak a hitelezője, melynek uralkodó tagjai voltak – időrendi sorrendben – a III.r., majd a II.r. alperes, végül a felszámolás kezdő időpontjában az I.r. alperes.