Polgári ügyek

Az ingatlan-nyilvántartás szerint a perbeli, erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlan a Magyar Állam I. rendű alperes tulajdonában áll, kezelője 1974. február 26. napjától jelenleg is a II. rendű alperes jogelődje: a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság. A II. rendű alperes jogelődje 1996. október 9. napján ideiglenes vagyonkezelői szerződést kötött az I. rendű alperes képviselőjével. A felperes a 2006. december 22. napján megtartott árverésen megvásárolta az ingatlant az I. rendű alperestől.

Egy közjegyzői okiratba foglaltan három szerződés megkötésére került sor. A szerződésben egyrészt az I. és a II. r. alperes között kölcsönszerződés megkötésére került sor, másrészt a II. r. alperes által felvett kölcsön fedezeteként jelzálogjog alapítására került sor a felperes ingatlana terhére, valamint az I. r. alperes vételi jogot kötött ki a felperes ingatlanára.

Az alperes a 2000. október 26-án közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés szerint 39 millió forint kölcsönt nyújtott az adós kft-nek, amely kölcsön visszafizetését - továbbiak mellett - a felperes készfizető kezessége biztosította. Az adós kft. 2002. december 31. napjával felszámolás alá került, 2005. május 25-i hatállyal törölték a cégjegyzékből. Az alperes 2006. április 12-én a kölcsönszerződés záradékolásával a végrehajtás elrendelését kérte a készfizető kezes felperes ellen.

A felperes keresetében az ellene indított végrehajtás megszüntetését kérte.

A Pfv.IV.20.157/2012.

A MABISZ felperes keresetében a károkozó személy I. r., illetve a MÁV Általános Biztosító Egyesület II. r. alperesekkel szemben kártérítés megfizetése iránt indított pert. Keresetében az általa az Angol Nemzeti Irodának megtérített összeg és annak kamatai egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az I. és II. r. alpereseket egyetemlegesen kötelezte a kártérítésre. A jogerős ítélettel szemben az I. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.

A felperes önkormányzat – évekkel korábban elfogadott rendezési tervével összhangban – új lakótelkeket kívánt kialakítani az alperesek tulajdonában álló ingatlanból. Miután a megállapodás aláírása a 43 tulajdonostárs közül az I-II. rendű alperesek miatt meghiúsult, a felperes először csereszerződés, majd adásvételi szerződések útján megszerezte az ingatlan tulajdoni hányadát és keresetet nyújtott be, amelyben az ingatlan természetbeni megosztását kérte.

A perben a Magyar Állam mint szükségképpeni örökös annak az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte, melyben az örökhagyó havi 5.000 forint életjáradék fejében tette örökösévé az alperest. Tekintve, hogy ilyen tárgyban közzétett bírósági határozat nem ismert, a felperes a felülvizsgálati kérelmében részletesen foglalkozott az ügy elvi és gyakorlati jelentőségével. Álláspontja szerint ugyanis, ha a Kúria az ügyben felmerült elvi kérdésekre választ ad a határozatában, akkor a részéről nagyszámú, hasonló tényállású ügyben kerülhető el a perindítás.

A lakás kiürítése iránt indított felülvizsgálati eljárásban – egyebek mellett – a haszonélvezeti jog gyakorlásáról kellett dönteni abban az esetben, amikor az ingatlan egy meghatározott eszmei hányadán egyszerre két személyt – a felperest és az I. rendű alperest is – özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg.

A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő I-III. rendű alperesek azt kifogásolták, hogy az ügyben eljárt bíróságok álláspontját semmilyen törvényhely nem támasztja alá, számukra az nem elfogadható „csak azért, mert a bíróság mondja”.

A Kúriának a közös tulajdon megszüntetése iránt indított felülvizsgálati eljárásban a 2012. április 18-án megtartott tárgyaláson a következő jogkérdésekben kellett állást foglalnia:

I.A Legfelsőbb Bíróság 1/2008. (V.19.) PK vélemény 2. pontja értelmezhető-e úgy, hogy a megváltott tulajdoni hányad ellenértékét minden esetben az ingatlan egészének értéke alapján – azt a tulajdoni hányadok szerint felosztva - kell meghatározni.

A felperesek a 2008. május 19-én kelt adásvételi szerződéssel 8.500.000 forint vételár ellenében megvásároltak az alperestől egy használt lakóházas ingatlant. 2008. őszén, a fűtési szezon megkezdését követően azonban a felperesek azt észlelték, hogy az épület falai vizesednek, penészesednek és repedeznek. Ezt követően a hiba mértékének, okának és javíthatóságának tisztázása érdekében szakértői véleményt szereztek be, majd 2009. február 03-án kezdeményezték az alperesnél a hibás teljesítés peren kívüli orvoslását. Az alperes azonban a 2009.