Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.22.246/2011. számú ügyében hozott határozatról

Dátum

A jogerős részítélet megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság alperes Budaházy György, Kemenár Zoltán, Szentkirályi Gábor, Takács András és Novák Előd felperesek személyhez fűződő jogát megsértette azáltal, hogy a felperesek által elkészített és terjesztett horogkeresztet és vöröscsillagot is ábrázoló választási plakát lefoglalása során a felperesekkel szemben kényszerítő eszközt alkalmazva a felpereseket előállította, őrizetben tartotta, illetve az I-II-III.r. felperesekkel szemben indokolatlanul bilincselést is alkalmazott. A jogsértés megállapításán túlmenően elégtétel adására is kötelezte az alperest, és úgy rendelkezett, hogy fizessen meg az I.r. felperesnek 350.000 forint, míg a további felpereseknek személyenként 300.000 forint nem vagyoni kártérítést és ennek kamatait. A jogerős ítélet jogi álláspontja szerint, bár a bűncselekmény alapos gyanúja fennállt, a felperesekkel szemben a kényszerítő eszköz intézkedések alkalmazása indokolatlan, ezáltal jogszabálysértő volt.

A jogerős részítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetének az elutasítását. A felülvizsgálati kérelem lényegi indoka az volt, hogy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény rendelkezései lehetővé tették, illetve kötelezettségévé tették, hogy bűncselekmény gyanúja esetén intézkedjen amelynek során ugyancsak e törvény szabályai alapján alkalmazhatott a gyanúsítottakkal szemben kényszerítő intézkedéseket.

A Kúria a Pfv.IV.22.246/2011/6. számú részítéletében a jogerős részítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartotta. Az ítélet lényegi indoka az, hogy a rendőrségi törvény általános intézkedési kötelezettséget előíró szabálya, valamint azok a szabályok, amelyek mérlegelés mellett lehetővé teszik, hogy az intézkedő rendőr kényszerítő eszközöket alkalmazzon, a kényszerítő eszközök alkalmazásának jogszerűségét önmagában még nem alapozzák meg. Az alperest terheli annak bizonyítása, hogy bár a bűncselekmény gyanúja nem vitásan fennállt, olyan körülmények álltak elő, amelyek miatt szükséges és indokolt volt a gyanúsítottak előállítása és bilincselése. Az alperes ugyanis e kényszerítő intézkedések indokaként semmilyen ténybeli alapot nem adott elő, amelyhez képest megalapozatlan az a védekezése, hogy a kényszerítő intézkedések elrendelésének alapjául szolgáló mérlegelése helyes volt. Ennek megfelelően kellett megállapítani az intézkedés jogellenességét, annak jogsértő jellegét és ebből eredően az alperes kártérítő felelősségét.

Budapest, 2012. május 2.

A Kúria Sajtótitkársága