Polgári ügyek
A felperes keresetében a Ptk. 81. §-ára és a 86. § (4) bekezdésére hivatkozva állította, hogy az alperesek az üzleti titkai, valamint a gazdasági, műszaki és szervezési ismeretei birtokába jutottak és azzal visszaéltek. Ezért a Ptk. 84. § (1) bekezdése alapján az objektív és szubjektív szankciók alkalmazását kérte.
A felperesek kereseti kérelmükben a Ptk.348.§-ára és a Ptk.350.§-ára alapítottan az alperes biztosítót az általa alkalmazott illetve megbízása alapján eljáró biztosítási ügynöknek 2.800.165.819 forint befizetett díj és elmaradt haszon kártérítésként való megfizetésére kérték kötelezni.
A jogerős közbenső ítélet helybenhagyta az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét, amelyben megállapította: az alperes köteles az I.-X.r. illetve a XII.-XXXI.r. felpereseknek a S. J. és a SIPI-AEGON Bt által okozott károk megtérítésére.
A Kúria a felülvizsgálati eljárása során 2012. február 7-én hozott végzésében kifejtette, hogy a pszichés állapot akut zavara következtében az ún. sürgősségi gyógykezelés elrendelésére, mint a személyi szabadságot és önrendelkezési jogot jelentősen korlátozó intézkedésre csak a garanciális szabályok betartásával lefolytatott eljárásban, a közvetlen veszélyeztető magatartás bizonyítottsága esetén kerülhet sor.
A felek között 2001. június 11-én létrejött vállalkozási szerződés alapján a felperes egy társasház épületének tetejére újabb emeletet és magastetőt épített. Az őt megillető vállalkozói díjat azonban az alperes a minőségi kifogásai miatt maradéktalanul nem fizette meg.
A 93.684.505 forint megbízási díj és járulékai megfizetése iránt indított perben a felek között vitás volt a magyar bíróság joghatóságának megállapítása, a jogviszony létrejötte, érvényessége, tartalma és jogi minősítése, a felperest megillető megbízási díj számításának módja, a díjkövetelés összege és esedékessége, és a követelés elévülésének kérdése is.
A felperes kártérítés megfizetése iránti keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 11. §-át azzal, hogy nem határozott meg minőségi követelményeket a tekintetben, hogy milyen feltételeknek megfelelő szervizekkel köt szerződést, ezzel a felperesnek versenyhátrányt okozott, akadályozta piacra lépését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A 9.171.502 forint vállalkozói díj és járulékai megfizetése iránt indított per folyamán a megrendelő I.r. alperes felszámolás alá került. A felperes bejelentette a hitelezői igényét a felszámoló részére, a nyilvántartásba vételi díjat azonban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. XLIX. törvény (Cstv.) akkor hatályos szabályai szerinti egy éves jogvesztő határidőben nem fizette meg. Erre figyelemmel a bíróság jogerős ítéletével az I.r. alperessel, valamint beltagjával a II.r. alperessel szembeni keresetet a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja, 37. § (3) bekezdése és 47.
A Magyar Állam felperes által indított perben az alperes 1981-ben kötött öröklési szerződést az őt kisgyermek korától felnevelő mostohaapjával. Az öröklési szerződésben az örökhagyó úgy nevezte örököséül az alperest, hogy az örökséget az alperes édesanyjának – az ő házastársának – élete végéig haszonélvezeti jog illesse meg. A szerződés az örökös részéről kizárólag olyan tartalmú – gondozási jellegű – kötelezettségvállalást tartalmazott, amit a gyermek szokásosan biztosít a szülőjének. Az örökhagyó a 2009-ben bekövetkezett haláláig nem változtatott a végakaratán.
Felülvizsgálati eljárásban, mai ítéletével a Legfelsőbb Bíróság elvi éllel foglalt állást abban a jogkérdésben, hogy egy károsult (vagy vagyonbiztosítója) a felelősségbiztosító mellett sikerrel perelheti-e a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező károkozót.
Tájékoztató a Fővárosi Főügyészség felperesnek a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület alperes ellen egyesület feloszlatása iránt indított felülvizsgálati ügyben
I.