Polgári ügyek

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint 1996-ban megalakult betéti társaságnak a gyógyszerész képzettségű felperes volt a beltagja. A gyógyszertár helyiség bérleti jogát privatizációs eljárás keretében a Bt. szerezte meg. A felperes, mint a betéti társaság beltagja kapott személyes gyógyszertár működtetési jogot és a II.r. alperes jogelődje határozatával a felperes nevére szólóan engedélyezte a közforgalmú gyógyszertár működtetését.

A felperes önkormányzat képviseletében eljárt polgármester a beszerzett értékbecslés alapján megállapított 19.905.000 forint vételáron eladta a perbeli önkormányzati ingatlant az alperesnek. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint a közgyűlés a vagyonnal való rendelkezés jogát 20.000.000 forint forgalmi értékhatárig átruházta a polgármesterre. Ezt az értéket meg nem haladó ingatlan várospolitikai célból vagy közérdekből meghatározott célra történő elidegenítésekor a tulajdonosi jogok gyakorlójának nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatnia.

A Kúria tulajdonjog megállapítása iránt folyamatban volt perében a 2012. március 21-én megtartott tárgyaláson meghozott ítéletében a 2003. évben indult eljárásban a jogerős részítéletet részben hatályon kívül helyezte és egyéb rendelkezéseit módosított tartalommal hatályában fenntartotta.

Az ügyben elsősorban abban az anyagi jogi kérdésben kellett állást foglalni, hogy ha a tulajdonostársak egyike a közös tulajdonban lévő kétlakásos ingatlant bővítve létrehoz egy harmadik önálló lakást, hogyan alakulnak a tulajdoni arányok.

A felperes keresetében 9.950.453 forint kártérítés  és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a 2006. szeptember 18-án a Szabadság téren megtartott tömeggyűlés során a rendőrség felszerelésében, eszközeiben bekövetkezett és a rendőrök túlmunkája díjazásaként felmerült károk miatt. Érvelése szerint az alperes a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) hatálya alá tartozó tömeggyűlés szervezője volt, ezért a Gytv. 13.§ (1) bekezdése és a Ptk. 339.§ (1) bekezdése szerint kártérítési felelősséggel tartozik a tüntetésen okozott károkért.

Egy nyilvánosságra került hangfelvételen rögzített  telefonbeszélgetésben egy vagyonvédelmi cég egyik vezetője tájékoztatta az egyik bank elnökvezérigazgatóját, hogy megbízást kapott arra, hogy egy párton belüli belső hatalmi váltás érdekében a II. r. alperesről kellene terhelő adatokat gyűjteni. Az is elhangzott, hogy az alelnök felperes van benne, ő adja le konkrétan az információ igényét.

A II. r. alperes a hangfelvétel tartalmával kapcsolatban nyilatkozatokat adott a sajtónak, illetve az I. r.alperes honlapján tájékoztató jelent meg az ügyről.

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Csongrád  Megyei Főügyészség (felperes) és a Partiscum XI. Takarékszövetkezet (alperes) közötti jogvitában, amely az általános szerződési feltételek megtámadására irányult (elsőfokon a Csongrád Megyei Bíróság, másodfokon a Szegedi Ítélőtábla járt el) a következő részítéletet hozta.
 

A Pécsi Vízműveket Működtető és Vagyonkezelő Zrt. felperesnek, a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata valamint a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. alperesek ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében  a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta a Tolna Megyei Bíróság ítéletét, amelyben érvénytelenítette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróságnak, a felek között felmondás érvénytelenségének megállapítása iránti perben hozott, a felperes keresetét elutasító ítéletét.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet felpereseknek, Jászladány Nagyközség Önkormányzata és a Zana Sándor Imre Nevelési és Oktatási Közhasznú Alapítvány alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt indított perben a mai napon a Legfelsőbb Bíróság részítélettel döntött a felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem tárgyában.

A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság ítéletet hirdetett abban a perben, amelyet a francia érdekeltségű Pécsi Vízművek Zrt. indított a Tettye Forrásház Zrt. ellen. A perindítással a felperes azt kívánta elérni, hogy a bíróság állapítsa meg, az alperes alapítása jogellenesen történt, és intézkedjen az alperes cégjegyzékből való törlése iránt, vagy tiltsa el az alperest a pécsi közművek működtetésétől.

Az egykori Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2009. július 29-én pályázati felhívást tett közzé országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságra. A kiírás időpontjában ezzel a jogosultsággal a Danubius és a Sláger rádió rendelkezett.

Mindkét pályázatra a meglévő műsorszolgáltatók mellett még további három pályázó nyújtott be ajánlatot. A korábbi Sláger jogosultság tekintetében az FM1 Konzorciumot, a korábbi Danubius jogosultság tekintetében pedig az Advenio Zrt-t nyilvánította nyertesnek az ORTT.