Polgári ügyek

A Kúria az ügyben a 2012. november 13. napján megtartott nyilvános tárgyaláson a Fővárosi Ítélőtábla által meghozott jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet nem találta megalapozottnak, alaptalannak tartotta az alperes által felhozott eljárási kifogásokat.

A Kúriának az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI.28.) PK vélemény, valamint az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010. (VI.28.) PK vélemény tükrében kellett állást foglalni abban a kérdésben, hogy az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását követően az érvénytelenség jogkövetkezményeként alkalmazható-e az eredeti állapot visszaállítása avagy a szerződés határozathozatalig hatályossá nyilvánítása mellett kell a tartozatlanul maradt szolgáltatást elszámolni.

A perben nem álló fogyasztó 2009. augusztus 14-én 2 db, a felperes által forgalmazott Karancs típusú elektromos tűzhelyet vásárolt, összesen 79.980 Ft-ért. A tűzhelyek üzembe helyezését a fogyasztó által felkért egyéni vállalkozó végezte.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes szabadalmaztatásra bejelentette a találmányát, amelyre ideiglenes oltalmat kapott, azonban az MSZH a hetedik évi fenntartási díj meg nem fizetése miatt a szabadalmat keletkezésére visszamenő hatállyal megsemmisítette. A bejelentést követően a szabadalmi bejelentés nyilvánosságra került.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló releváns tényállás szerint a román állampolgár, de Magyarországon dolgozó felperes egy gépkocsi utasaként balesetet szenvedett, amelyből eredő kárait a biztosító alperes megtérítette. Nem térítette meg azonban a felelősségbiztosítás alapján a keresetveszteségből eredő kárait, illetve járadékigényét.

A 2003-ban, házastársi közös vagyon megosztása és ajándék visszakövetelése iránt indított perben a bíróságnak a felek két ingatlanán (lakás, garázs) fennálló tulajdoni hányadainak arányáról, a közös tulajdon megszüntetéséről, az ingó vagyon megosztásáról, lakáshitel törlesztés és egyéb kiadások elszámolásáról, valamint – viszontkeresete folytán – a felperes többlethasználati díj fizetési kötelezettségéről kellett döntenie.

A Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. jogelődje 2000. március 01. napjától 2009. december 31. napjáig terjedő határozott időre bérbe adta a Hévízi Castrum Gyógykemping Kft-nek a kezelésében álló állami tulajdonú ingatlan önállóan bekerített, 2 ha 2797 m² nagyságú részét. A bérleti szerződésben a felek utaltak arra, hogy jogelődeik az ingatlanon gyógykempinget hoztak létre. Megállapodtak abban, hogy a bérleti díj 2000.

A házastársi közös vagyon megosztása iránti perben a bíróságnak azt az elvi kérdést kellett eldöntenie, hogy a nem vitásan a férj (az alperes) különvagyonához tartozó kft. üzletrésznek a házassági (és az azt megelőző élettársi) együttélés alatt jelentkező kb. 3.600.000 forint értékemelkedése a közös vagyonba tartozik-e.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló releváns tényállás szerint az I.r. alperes, a II. r. alperes elnöke 2008. szeptember 12-én megtartott sajtótájékoztatóján beszámolt a felperes és egy másik személy között 2008. augusztus 1-jén lezajlott, lehallgatott és ismeretlen személyek által hozzá eljuttatott telefonbeszélgetés tartalmáról, és annak szövegét leirat formájában kiosztotta az újságírók között. A beszélgetés szerint egy vagyonvédelmi cég megbízást kapott arra, hogy keressenek terhelő adatokat az alperesekre. Az I. r.

Az I. r. felperes kölcsönt vett fel, amelyet az I. r. alperes ingatlanfedezet mellett nyújtott a részéreés a mintegy 21.000.000 forint értékű ingatlanra a hitelezőjavára 11.900.000 forint opciós vételáron vételi jogot isbiztosítottak. A kölcsönszerződés - nem fizetés miatt -felmondásra került, az I. r. alperes pedig a vételi joggyakorlására a II. r. alperest jelölte ki, aki a kölcsönhátralék visszafizetésére nyitva álló határidő letelte utánélt a vételi jogával.