A Kúria az ügyben a 2012. november 13. napján megtartott nyilvános tárgyaláson a Fővárosi Ítélőtábla által meghozott jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet nem találta megalapozottnak, alaptalannak tartotta az alperes által felhozott eljárási kifogásokat.
A Kúria az ügy érdemében annyiban tért el a jogerős ítéletben kifejtettektől, hogy álláspontja szerint a felperes elsődleges, a szerződés jogszabályba ütközése miatti semmisségének a megállapítására irányuló keresete megalapozott volt. A felek által kötött csereszerződéssel érintett ingatlanok között termőföldek is voltak, azok dologösszességként kerültek értékesítésre, így - nem is vitatottan - az ügyben a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 13. §-ának a rendelkezéseit kellett alkalmazni. Ez alapján az ingatlanok főszabályként nyilvános pályázat vagy árverés útján voltak értékesíthetőek, cserére kivételesen - (4) bekezdés alapján - vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében kerülhetett sor.
A felperes a csereszerződés megkötése során kifejezetten elzárkózott az alperes által megvalósítani kívánt beruházás felvállalásától, mert annak tényleges megvalósulása még több bizonytalan jövőbeni feltétel bekövetkeztétől függött. Ezt a célt ennek megfelelően nem rögzítették a szerződésben, annak az ingatlanok tulajdonjoga átruházásán túlmutató célja nem volt, az esetleges rejtett, illetve titkolt célok az érvénytelenség szempontjából közömbösek.
A csereszerződés megkötésének egyetlen és abban megjelölt indoka tehát a vonalas infrastrukturális létesítmény volt, amelynek a megvalósításához azonban az alperes által cserealapként felajánlott ingatlanok tulajdonjogának a megszerzése nem volt sem célszerű, sem szükséges. A tervezett útépítés az alperes tulajdonában álló ingatlanoknak csak töredékét érintette, melyet a Magyar Állam kisajátítás útján vagy más módon is megszerezhetett volna. Az útépítéshez szükséges ingatlanok és a cserébe adott sukorói ingatlanok értéke között pedig több mint 1 milliárd forint értékkülönbözet állt fenn. A sukorói ingatlanok tehát csak nyilvános pályázat, vagy árverés útján kerülhettek volna ki a Magyar Állam tulajdonából, ezért a szerződés jogszabályba ütközés folytán semmis.
Budapest, 2012.november 13.
A Kúria Sajtótitkársága