Tájékoztató Kúria a Pfv.I.22.323/2011. számú ügyében hozott határozatáról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. november 8.

A Kúriának az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI.28.) PK vélemény, valamint az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010. (VI.28.) PK vélemény tükrében kellett állást foglalni abban a kérdésben, hogy az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását követően az érvénytelenség jogkövetkezményeként alkalmazható-e az eredeti állapot visszaállítása avagy a szerződés határozathozatalig hatályossá nyilvánítása mellett kell a tartozatlanul maradt szolgáltatást elszámolni.

Az öröklési szerződés sajátossága, hogy az eltartó a szerződés megkötésével nem szerzi meg az általa vállalt szolgáltatás ellenértékét (rendszerint egy ingatlan tulajdonjogát), annak csupán várományosa az örökhagyó haláláig. Az eltartó pénzbeli szolgáltatásra figyelemmel az ügyben eljárt mindkét fokú bíróság egyező álláspontja szerint az érvénytelen öröklési szerződés jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállításának nincs akadálya.

Ez azonban anyagi jogi szempontból csak egységesen történhet, ezért érvénytelen öröklési szerződés esetén az elszámolásnak a szerződéskötésre visszamenőleg van helye. Az érvénytelenség megállapítása esetén az egyoldalúan szolgáltatást nyújtó alperes jogos érdekét sértené, ha az elszámolás módja nem a szerződéskötés időpontjára visszamenőleges eredeti állapot helyreállítása lenne, hanem csak az alperesek igényérvényesítésétől visszamenőleg számított öt év alatt nyújtott szolgáltatások elszámolására kerülne sor.

Ebből az okfejtésből következően a Kúria nem értett egyet a másodfokú bíróság elévüléssel kapcsolatos álláspontjával, mely szerint az érvénytelenséget kimondó jogerős ítélet meghozatalának időpontjában válik a követelés esedékessé. Az ilyen ügyekben – hangsúlyozottan az öröklési szerződés sajátosságára tekintettel - nem érvényesülnek az 1/2010. (VI.28.) PK vélemény 4. pontjában foglaltak, mely szerint a pénzkövetelésre az általános ötéves elévülési idő vonatkozik. Ugyancsak nem érvényesül az elévülés a kamatfizetés kezdő időpontját illetően sem. Az alperes szolgáltatását egyoldalúan használó felperes helyzete a rosszhiszemű jogalap nélküli birtokoséval analóg és ezért ő - a másik fél kérelmére – a Ptk. 195. § (3) bekezdése értelmében a szerződéskötés időpontjától kezdődően köteles visszamenőleg kamatot fizetni.

Budapest, 2012. november 8.

A Kúria Sajtótitkársága