Tájékoztató a Kúria Pfv.II.20.748/2012. számú elvi jelentőségű ügyben hozott határozatáról

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. szeptember 20.

A házastársi közös vagyon megosztása iránti perben a bíróságnak azt az elvi kérdést kellett eldöntenie, hogy a nem vitásan a férj (az alperes) különvagyonához tartozó kft. üzletrésznek a házassági (és az azt megelőző élettársi) együttélés alatt jelentkező kb. 3.600.000 forint értékemelkedése a közös vagyonba tartozik-e.

Az első fokú bíróság az ítéletében az értékemelkedés közös vagyonkénti elszámolását mellőzte, mert megállapította, hogy a kft. az adózott eredményét – taggyűlési határozat alapján – nem fizette ki osztalékként, nem a törzstőke emelésére fordította, hanem az ún. eredménytartalékban helyezte el. Márpedig a Csjt. 27. § (1) bekezdése értelmében közös vagyonnak csak a különvagyon haszna minősül, az alperest megillető haszon fogalmába pedig csak az osztalékként kifizetett összeg tartozna bele, az eredménytartalékban elhelyezett nyereség-rész a kft. mint önálló jogalany vagyona maradt, abból a felperes nem részesült, annak ellenére, hogy üzletrészének értéke emelkedett.

A másodfokú bíróság ettől eltérő jogi álláspontra helyezkedett: e szerint az alperest megillető vagyon, az eredménytartalékba helyezéssel felhalmozott tulajdonrész a társasági részesedés olyan időszakos és rendszeres hozadéka, amely a vagyoni hozzájárulás használatának eredményeként állt elő, ezért az alperes 1/3 üzletrészére eső 3.600.000 forint értékemelkedést az alperes oldalán a vagyonmérlegbe beállította.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a másodfokú ítéletet ebben a részében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Indokolásában rámutatott arra, hogy a haszon gazdasági és jogi fogalma eltér egymástól, az utóbbi szűkebb, és nem minősül a különvagyon hasznának, ezáltal nem tartozik a közös vagyonba az egyik házastárs különvagyonát képező üzletrésznek az életközösség ideje alatt, kizárólag annak működtetésére visszavezethető értékemelkedése (Ebben két korábbi eseti határozatra is hivatkozott: a BH 1998.432. és a BH 2008.150. döntésekre). Hozzátette azonban, hogy e főszabály alól lehet kivétel akkor, ha a tag házastárs a kft.-ben ingyenes jellegű személyes közreműködéssel vagy ingyenes mellékszolgáltatással vesz részt, és szakértői úton vagy más módon kimutatható, hogy az üzletrész értékemelkedése erre vezethető vissza: a munka ellenértéke (jövedelme) ugyanis az együttélés alatt mindig a közös vagyonba tartozik. Az adott esetben azonban nem merült fel olyan adat, és a felperes sem hivatkozott rá, hogy az üzletrész értékemelkedése (akár részben) ezeknek lett volna köszönhető.

Budapest, 2012. szeptember 20.

A Kúria Sajtótitkársága