Tájékoztató a Kúria Pfv.V.20.261/2012. számú ügyében hozott határozatáról

Dátum

Az alperes 2002. január 15-én megrendelte a felperestől 3.200.000 forint + ÁFA egységár ellenében 136 db vasúti személykocsihoz tartozó 272 db forgóváz tervezését, gyártását és készre szerelését. A szerződéstől az alperes 2003. február 04-én az alperes szerződésszegésére hivatkozással elállt, majd lehívta a szerződés biztosítása érdekében a felperes által nyújtott bankgaranciát.

Az ezt követően a felperes által 562.626.324 forint és járulékai megfizetése iránt indított perben a felek között vitatott volt az elállás és a bankgarancia lehívásának jogszerűsége, illetve a szerződés megszűnése esetében az elszámolás eredménye. Mindezek tisztázása érdekében a bíróság rendkívül széles körű bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek eredményeként jogerős részítéletében az alperest 66.110.745 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelmében az elállás és a bankgarancia lehívásának jogszerűségét változatlanul vitatva az alperest terhelő marasztalás összegének 372.345.681 forintra és járulékaira történő felemelését kérte. Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében 5.920.000 forinttal kérte csökkenteni a marasztalása összegét, arra hivatkozva, hogy a bíróság a gyártási jog ellenértékét tévesen határozta meg.

A felülvizsgálati eljárás eredményeként a Kúria a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy a bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a vállalt kötelezettségei teljesítésével késedelembe esett, ugyanakkor az alperes saját szerződéses kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. Az alperes ezért a felperes szerződésszegése miatt jogszerűen állt el a szerződéstől. Megállapítható volt az is, hogy a felperes által leszállított forgóvázak részben hibásak voltak, a hibák egy részét pedig az alperes javította ki. Az emiatt felmerült indokolt javítási költség összegét a bíróság jogerős részítéletében a Kúria döntése értelmében helytállóan határozta meg. A felperes szerződésszegésére tekintettel a szerződésben foglaltak alapján jogszerű volt a bankgarancia lehívása is. A szerződés megszűnésével egyidejűleg ugyanakkor a forgóvázak gyártási joga átszállt az alperesre. A gyártási jog ellenértékét azonban a bíróság a szerződés téves értelmezésével állapította meg, ezért a Kúria a jogerős részítélet csatlakozó felülvizsgálattal érintett rendelkezését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú részítéletet megváltoztatva az alperest terhelő marasztalás összegét 60.190.745 forintra és járulékaira leszállította, míg a felperes felülvizsgálati kérelmét alaptalannak ítélte.

Budapest, 2012. november 15.

A Kúria Sajtótitkársága