A felperes a felek között 2007 december 20-án létrejött adásvételi szerződés alapján konténeres hulladékszállítás céljára megvásárolt az alperestől egy TGL 12.180 típusú járóképes alvázat. A jármű használata során azonban a gumiabroncsok gyors, az elvárható mértéket jelentősen meghaladó egyenletes kopását tapasztalta. 18.760 km futásteljesítményt követően ezért a gumiabroncsokat lecserélték, és helyettük más mintázatú gumikat szereltek fel. 37.000 km futásteljesítmény után azonban a második garnitúra gumiabroncs cseréje is szükségessé vált.
A felperes keresetében a Ptk. 306. § a) pontja alapján a gumiabroncsok kopását előidéző hiba kijavítására, valamint kártérítés címén a kétszeri teljes gumiabroncs cserével összefüggő kiadásai megtérítésére kérte az alperest kötelezni. Az elsőfokú bíróság a keresetnek – a kijavítás módjának közelebbi megjelölése nélkül – helyt adott, a másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a megvásárolt jármű rendelkezett a gyártó műszaki leírásában megjelölt tulajdonságokkal, az alperes hibás teljesítése tehát nem állapítható meg. A felperes által választott szavatossági igény, a kijavítás teljesítése, a másodfokú bíróság álláspontja szerint egyébként is lehetetlen volt, a járműre ugyanis nagyobb keréktárcsát és nagyobb méretű gumiabroncsot nem lehet felszerelni.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján megindult felülvizsgálati eljárásban a Kúria a per során beszerzett szakértői vélemény alapján megállapította, hogy az alperes által értékesített jármű a gumiabroncsok nem megfelelő mérete miatt konténeres hulladékszállítás céljára nem alkalmas. A jármű típusbizonyítványa alapján az is megállapítható volt, hogy az alvázra más méretű, nagyobb terhelhetőségű gumiabroncsok is felszerelhetők. Mindezekre figyelemmel a Kúriának a felülvizsgálati eljárás során két elvi kérdésben kellett állást foglalnia: egyrészt azt kellett megítélnie, hogy a hibás teljesítés megállapítható-e akkor, ha a megvásárolt jármű rendelkezik a gyártói műszaki leírásban meghatározott tulajdonságokkal, de a vevő által elvárt használati célra nem alkalmas, másrészt azt a kérdést kellett eldöntenie, hogy a bíróságnak a kijavítás konkrét módját ítéletében meg kell-e határoznia akkor, ha a javítás az szerződés eredeti műszaki tartalma alapján nem végezhető el.
A felmerült elvi kérdésekben a Kúria álláspontja a következő:
A szolgáltatásnak a Ptk. 277. § (1) bekezdése értelmében nem csupán a kötelezett által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal és az azonos fajtájú szolgáltatások szokásos minőségével kell rendelkeznie, hanem alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra is, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett. A kötelezett hibás teljesítése tehát a Ptk. 305. § (1) bekezdése értelmében akkor is megállapítható, ha az általa szolgáltatott dolog rendelkezik a gyártói műszaki leírásban meghatározott tulajdonságokkal, de a jogosult által megjelölt, a kötelezett által elfogadott célra nem alkalmas.
A kijavítás rendeltetése pedig az, hogy a dolgot olyan állapotba hozza, hogy az a javítás után megfeleljen a törvényes és szerződéses kellékeknek. Ezért abban az esetben, ha a kijavítás a szerződés műszaki tartalmát meghatározó eredeti tervdokumentációban vagy műszaki leírásban foglaltaknak megfelelően elvégezhető, a bíróságnak a kijavítás módját külön nem kell vizsgálnia és ítéletében kifejezetten nem kell meghatároznia. Ha azonban ilyen tervdokumentáció vagy műszaki leírás nem áll rendelkezésre, illetőleg a javítás az eredeti tervek szerint megvalósíthatatlan vagy célszerűtlen, illetve a kijavítás célszerű módja a felek között egyébként vitás, szakértői bizonyítás alapján abban a kérdésben is dönteni kell, hogy milyen kijavítási mód alkalmas a szerződésszegés következményeinek kiküszöbölésére.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Felhívta az elsőfokú bíróságot, hogy a megismételt eljárásban – abból kiindulva, hogy az alperes hibás teljesítése megállapítható – szakértői bizonyítás útján tisztázza, hogy a hiba a jármű típusbizonyítványában megjelölt nagyobb méretű gumiabroncsok felhelyezésével javítható-e.
Budapest, 2012. december 10.
A Kúria Sajtótitkársága