Az I.r. alperes a közte és a felperes között létrejött vállalkozási szerződés alapján építési munkát végzett a felperes tulajdonát képező ingatlanon. Az elkészült mű hibái miatt utóbb a felperes szavatossági igényt érvényesített az I.r. alperessel szemben, keresetét azonban a bíróság a követelés elévülése miatt jogerősen elutasította.
A jelen perben a felperes módosított keresetében 2.350.000 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte az I.r. alperest, valamint ügyvezetőjét a II.r. alperest egyetemlegesen kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az I.r. alperes a vállalkozási szerződést hibásan teljesítette; az épületben az előzményi per befejezését követően újabb hibák jelentkeztek. A II.r. alperessel szembeni keresetét pedig arra alapította, hogy az I.r. alperes hibás teljesítését a II.r. alperes szakmai hozzáértésének hiánya idézte elő.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megindult felülvizsgálati eljárásban a Kúriának abban az elvi kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a vállalkozási szerződés megrendelője a szerződés hibás teljesítéséből eredő kártérítési igényét közvetlenül érvényesítheti-e a vállalkozó vezető tisztségviselőjével szemben arra hivatkozva, hogy a hibás teljesítés a vezető tisztségviselő szakértelmének hiánya miatt következett be.
A felmerült elvi kérdésben a Kúria álláspontja a következő:
Ha a vezető tisztségviselő a társaság nevében eljárva köt szerződést, vagy a megkötött szerződés alapján a szerződés teljesítésének érdekében fejti ki magatartását, az őt mint vezető tisztségviselőt megillető jogkör keretein belül jár el. A társaság nevében és érdekében eljáró vezető tisztségviselőnek az ügykörén belüli magatartását pedig a társaságnak mint önálló jogalanynak kell betudni, a vezető tisztségviselő cselekményei tehát a társaság cselekményeinek minősülnek. A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott kárért ezért a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény Gt. 30. § (1) bekezdése értelmében a társaság tartozik felelősséggel. Mindezekre figyelemmel a megrendelő az építési szerződés hibás teljesítéséből eredő igényét abban az esetben is csak a vállalkozóval szemben érvényesítheti, ha a hibás teljesítés a vállalkozó vezető tisztségviselője szakértelmének hiánya vagy szakszerűtlen eljárása miatt következett be. A vezető tisztségviselővel szemben a megrendelő közvetlenül csak olyan többlettényállás megvalósulása esetében léphet fel, amikor a vezető tisztségviselő a jogkörén kívül eljárva, az építési szerződéstől függetlenül fejtette ki károkozó magatartását.
Mindezekre tekintettel a Kúria álláspontja szerint a perbeli esetben a II.r. alperessel (a vállalkozó I.r. alperes ügyvezetőjével) szembeni kártérítési igény teljesítésére akkor sem kerülhetett volna sor, ha a hibás teljesítés egyébként megállapítható lett volna. A beszerzett szakértői véleményből kitűnően azonban hibás teljesítés sem történt. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2013.január 15.
A Kúria Sajtótitkársága