A felperes több éve kísérletezett a magyar labdarúgást népszerűsítő kiadványok nyereség reményében történő terjesztésével. A szükséges anyagi forrásokkal azonban csak korlátozottan rendelkezett, tevékenységéhez ezért támogatóként kívánta bevonni a felperest. Erre tekintettel a felek 2010. július 15-én vállalkozási szerződést kötöttek egymással, amelyben az alperes megrendelte a felperestől az általa gyártott és forgalmazott Traubisoda szénsavas üdítőital értékesítéséhez kapcsolódó „Gyűjtsd a nyerő huszast!” nyereményjáték megszervezését és lebonyolítását. A szerződésben foglaltak szerint a nyereményjáték során felhasználják a felperes szervezeti képviselőjének kizárólagos szellemi tulajdonát képező Gyűjtőkártya, tasak és gyűjtődoboz címen nyilvántartott ipari mintaoltalmat úgy, hogy a szerződés mellékletében felsorolt húsz magyar futballista valamelyikének képmásával ellátott matricát a nyereményszelvény mellett kiosztják a nyereményjáték idején az akcióba bevont üzletláncokban értékesítésre kerülő minden két db két literes Traubisoda üdítőitalt vásárló részére. A matricákat a felperes vállalta az általa elkészíttetett és az alperessel közösen jóváhagyott grafikai tervek alapján saját költségén legyártatni, és az alperes részére külön írásbeli megrendelés alapján leszállítani, az alperes pedig kötelezettséget vállalt a leszállított matricák átvételére és ellenértékük megfizetésére. Az első leadott megrendelés a szerződés szerint minimum 1.000.000 db matricára, azt ezt követő pótmegrendelések pedig minimum 500.000 db matricára vonatkozhatnak. A matricák egységára 6 forint/db + ÁFA, amely magában foglalja az ipari minta felhasználási díját és a játék megszervezéséért járó vállalkozói díjat is. A felperes a szerződésben kötelezettséget vállalt az akció egységes arculatának kialakítására és a kommunikációs elemek megterveztetésére is. Vállalta továbbá a hozzá beérkezett nyereményszelvények folyamatos feldolgozását, és a tárgynyereményeknek a nyertesekhez történő eljuttatását.
A felek 2010. augusztus 03-án a vállalkozási szerződést módosították akként, hogy az első megrendelés mennyisége 500.000 db lesz. Ennek megfelelően az alperes 500.000 db matricát rendelt meg, amelyet a felperes 2010. szeptember 10-én leszállított. Az alperes a matricák ellenértékét megfizette.
2010. december 01-én az alperes további 710.000 db matricát rendelt meg a felperestől.
2011. május 31-én az alperes elállt a vállalkozási szerződéstől arra hivatkozva, hogy a felperes a szerződésben vállalt kötelezettségeit többszöri felszólítás ellenére sem teljesítette.
A felperes keresetében 231.069.000 forint + ÁFA kártérítés megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Azzal érvelt, hogy az alperes megszegte a vállalkozási szerződést, ugyanis nem rendelte meg az előzetesen általa szóban megjelölt nagyobb mennyiségű matricát, nem valósította meg az akcióhoz kapcsolódó internetes kommunikációs felületet, nem biztosította a nyereményeket, a promóciót érintően nem létesített szerződéses kapcsolatot az országos élelmiszerláncokkal, a kampány ideje alatt az egyéb termékeit is akcióztatta, nem teljesítette az elvárható bolti reklámok jelenlétét és nem dolgozta ki a kiegészítő marketing megjelenéseket sem. A matricák és hordfülek további megrendelésének elmaradásából eredően az állítása szerint 38.375.000 forint + ÁFA, az alperes részére biztosított televíziós megjelenések kapcsán 142.044.000 forint + ÁFA, az elektronikus és a rendezvényeken történő megjelenésekkel összefüggésben pedig 42.600.000 forint + ÁFA jövedelemtől esett el, az általa ténylegesen kifejtett tevékenység meg nem térült ellenértéke pedig 8.050.000 forint + ÁFA.
Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a vállalkozási szerződésben meghatározott kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.
Az elsőfokú bíróság rendkívül széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatását követően, amelynek során tanúkat hallgatott meg, a felperes pedig több mint ezer oldal terjedelmű okirati bizonyítékot csatolt, ítéletében a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán megindult felülvizsgálati eljárásban a Kúria a nagy terjedelmű iratanyag áttanulmányozása alapján megállapította, hogy a felek a szerződéskötést megelőző tárgyalásaikon elhangzottakat, illetve az előzetes levelezésükben foglaltakat nem tették a megállapodásuk részévé. Erre figyelemmel nem állapítható meg az, hogy az alperes a nyereményakció, a kampány megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatban az írásbeli vállalkozási szerződésben foglaltakon túl egyéb kötelezettségeket vállalt volna, illetve, hogy a részére leszállított matricákon felül további, jelentős mennyiségű matrica megrendelését vállalta volna. Az alperes tehát szerződésszegést nem követett el, így a felperes erre hivatkozással kártérítési igényt megalapozottan nem érvényesíthet. Az elmaradt haszon megállapítása egyébként is csak reálisan ellenőrizhető adatokon alapulhat. A médiában való megjelenéssel összefüggő, mértékét tekintve nem is bizonyított felperesi kárigény pedig nem ilyen adatokon, hanem feltételezések láncolatán alapszik. E követelés teljesítésére ezért abban az esetben sem kerülhetett volna sor, ha az alperes szerződésszegése egyébként megállapítható lett volna. A szerződés megszűnéséig általa nyújtott szolgáltatásnak a szerződésben meghatározott ellenértékét pedig a felperes megkapta, így az alperessel szemben további díjkövetelést sem érvényesíthet.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2013. november 11.
A Kúria Sajtótitkársága