A peres felek társasházi tulajdonostársak, jogvitájuk a felperesek által épített garázsok tulajdonjogával és annak bejegyzésével kapcsolatban több mint 20 éve kezdődött. Több peres eljárás volt folyamatban, az eljárt bíróságok, közöttük a Legfelsőbb Bíróság az alapító okirat garázsépítésre vonatkozó rendelkezéseit több esetben értelmezve hozták meg érdemi döntésüket az előzményi iratok a jelen per iratanyagának részét képezik, ismeretük a jelen ügyben meghozott döntéshez szükséges volt.
A jelen - a Legfelsőbb Bíróság, majd a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező döntése folytán megismételt, többszörös jogutódlást követően folytatódó - perben a felperesek a Ptk. 137.§-a alapján kérték a felépített garázsokra vonatkozó tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartási bejegyzését és az alapító okirat módosítását.
Az első-, másodfokú bíróság a keresetnek a Ptk. 137.§ (3) bekezdése alapján a tulajdonjog megállapítása, az alapító okirat módosítása, és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tekintetében a keresetnek helyt adott.
A felülvizsgálattal élő alperesek a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérték, előadva, hogy a garázs önálló tulajdon, amelyhez a Ptk. 155.§-a alapján használati jog társul és a felpereseket a 138.§ értelmében vételár, illetve használati díj fizetési kötelezettség terheli.
A felülvizsgálati eljárásban a Kúria az alapító okirat további értelmezésével ráépítés jogcímén, de nem a Ptk. hanem az alapító okirat és a társasház 1971-ben történt alapítására figyelemmel irányadó 1924. évi XII. törvénycikk rendelkezései szerint állapította meg a felperesek társasházi külön tulajdonát.
Rámutatott: a közös tulajdonú telekre épített garázsok tulajdonjoga csak az alapító okirat alapján tartható a társasház-tulajdon keretei között, annak hiányában az építmény és a telek elváló tulajdonának megállapítására van csak lehetőség, a tulajdonosok szándéka azonban nem erre irányult.
Budapest, 2014. április 3.
A Kúria Sajtótitkársága