Polgári ügyek

A felperesek kereseti kérelmükben az alperesi köztestület 2014. február 21-én megtartott választói közgyűlésén meghozott valamennyi határozata megsemmisítését kérték.

A jogerős ítélet megsemmisítette a határozatokat. Egyrészt  amiatt, hogy a kamara alkalmazottai közreműködtek a szavazatszámlálás során, másrészt arra tekintettel, hogy a választási bizottság elnökének valamint egyik tagjának hozzátartozója indult a választásokon és az adott tisztségre megválasztották, ami összeférhetetlen.

A per 2009. március 31-én szeptember 14. napján indult. A felperes a lakhatását biztosító jelentős értékű ingatlanát gyermekeinek, az I-II. rendű alpereseknek ajándékozta 20 évre szóló haszonélvezeti jogának fenntartásával. A benyújtott keresetében téves feltevésre és létfenntartása veszélyére hivatkozással az ajándékot visszakövetelte.  Miután tudomást szerzett arról, hogy a II. rendű alperes az ajándékba adott ingatlanhányadát a perindítás előtt  értékesítette, keresetét módosította és kiterjesztette a vevőre is. A többször módosított és végleges keresetében az I.

A per élettársi közös vagyon megosztása iránt indult. A felperes állította, hogy a 2010 novemberében elhunyt örökhagyóval élettársi kapcsolatban élt, az alperesek – az örökhagyó gyermeke és felesége – szerint az örökhagyó házassági életközössége nem szűnt meg, ez pedig önmagában kizárja az élettársi életközösség fennállását.

A jogerős ítélet elutasította a felperes 2.315.124.329 forint közigazgatási jogkörben okozott kártérítés és késedelmi kamata megfizetése iránt előterjesztett keresetét.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Megállapította, hogy a felperes 2000. szeptember 7. előtt keletkezett kára elévült. Az ezt követően felmerült költségek és az elmaradt haszon iránti követelés nem áll okozati összefüggésben az alperes jogelődjének mulasztásával, ezért az alperes nem kötelezhető a felperes kárának megtérítésére.

Budapest, 2016. január 28.

A közbeszerzésekre irányadó jogszabályok a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörévé teszik a közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslatok elbírálását. A döntőbizottság határozatát közigazgatási per keretei között jogosult a bíróság felülvizsgálni. E hatásköri szabályokra tekintettel a közbeszerzési törvény megsértésén alapuló érvénytelenségi igény polgári jogi jogviszonyokban való érvényesítésének előfeltétele, hogy a jogsértést a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a határozatát közigazgatási perben felülvizsgáló bíróság állapítsa meg.

Az alperes tervezési szerződést kötött egy kórházépület építési engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére, valamint a tervezői művezetési feladatok ellátására. A tervek orvostechnológiai és orvosi gáz tervfejezetének elkészítéséhez az alperes alvállalkozóként a felperest vette igénybe, az engedélyezési terv elkészítésében való közreműködés díját, 7.200.000 forintot azonban nem fizette meg a felperes részére.

A felperes közokiratba foglaltan elismerte, hogy az alperessel megkötött szerződések alapján kölcsöntartozása áll fenn. Keresetében az alperes pénzintézet által a kölcsönök visszafizetése érdekében ellene kezdeményezett végrehajtás megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.

A felperesek keresetükben az alperes pénzintézet által – folyószámla-hitelszerződésből eredő követelésének behajtása iránt – kezdeményezett végrehajtás megszüntetését kérték, arra hivatkozással, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.

Az állami gazdaságot a felperes képviseletében eljárt Állami Vagyonügynökség – külföldi befektető bevonásával – szindikátusi szerződésük alapján részvénytársasággá alakította át, amelynek tagjai a felperes és a külföldi cég lettek, vagyonát pedig a felperes által bevitt vagyon és a befektető pénzbeli és vagyoni hozzájárulása adta. A felperes egyúttal a szindikátusi szerződésben foglaltaknak megfelelően az rt.-vel haszonbérleti szerződést kötött több, a tulajdonában álló, de az állami gazdaság által korábban művelt ingatlanra.

A felek 2010. április 29. napján egyezséget kötöttek a kiskorú gyermekük anyai elhelyezéséről. A felperes kérte a gyermekelhelyezés megváltoztatását, amelyet az alperes megalapozatlan, a gyermek sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak miatt tett feljelentésére, ezáltal a kapcsolattartástól való elzárására alapított. Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban ítéletében a felperes keresetét a gyermek elhelyezés megváltoztatására elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a kiskorú gyermeket a felperesi apa nevelésébe és gondozásába helyezte el.