Az állami gazdaságot a felperes képviseletében eljárt Állami Vagyonügynökség – külföldi befektető bevonásával – szindikátusi szerződésük alapján részvénytársasággá alakította át, amelynek tagjai a felperes és a külföldi cég lettek, vagyonát pedig a felperes által bevitt vagyon és a befektető pénzbeli és vagyoni hozzájárulása adta. A felperes egyúttal a szindikátusi szerződésben foglaltaknak megfelelően az rt.-vel haszonbérleti szerződést kötött több, a tulajdonában álló, de az állami gazdaság által korábban művelt ingatlanra. A szerződés szerint, amennyiben erre a jogszabályok lehetőséget adnak, a felperes képviselője vállalta a haszonbérlő részére az érintett ingatlanokra a vadászati, halászati, erdőgazdálkodási, bányászati és elővásárlási jog biztosítását, az alhaszonbérletbe adás lehetőségét és azt, hogy az általa létesített építményeket a szerződés lejártát követően a haszonbérbe adó megváltja.
A különösen bonyolult és terjedelmes ügyben a Kúria a jogerős ítéletben foglaltakat lényegében elfogadva - egyebek mellett - kifejtette, hogy a keresetben foglaltak ellenére a szerződés nem jogszabályba ütköző, mert azzal a felperes csak arra vállalt kötelezettséget, hogy tulajdonosként tartózkodik a megjelölt jogok gyakorlásától és azokat biztosítja a haszonbérlő részére, aki viszont azokra csak akkor válik jogosulttá, ha a jogszabályok a jog gyakorlását a részére lehetővé teszik.
Budapest, 2016. január 26.
A Kúria Sajtótitkársága