Polgári ügyek
A felperes 2001. július 1-jén bérbe vett a II. rendű alperes tulajdonában és az I. rendű alperes vagyonkezelésében lévő ipartelepen egy üzemcsarnokot. A területen 2007. június 20-án tűz ütött ki, amelynek során a felperes által bérelt épület teljes egészében leégett, a helyszínen lévő felperesi árukészlet pedig megsemmisült.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett index.hu hírportálon 2011. május 6-án megjelenített „Rendvédelmi szakszervezetek tüntetése” című íráshoz kapcsolódó képgaléria 7. számú képén az I. és III. rendű felperest, a 16. számú fényképen a II. és IV. rendű felperest úgy jelenítette meg egyedileg felismerhető módon, hogy ehhez nem kérte a felperesek hozzájárulását, így a közzétételhez a hozzájárulásuk hiányzott, megsértette az I., II., III. és IV. rendű felperesek képmás védelméhez fűződő személyiségi jogait.
Az elővásárlásra jogosult felperes elfogadó nyilatkozattal élt a II. rendű alperes által tett és az I. rendű alperes eladó részéről elfogadott és kifüggesztett vételi ajánlat tekintetében. Az eladó azonban elzárkózott attól, hogy a szerződést a felperessel kösse meg, mert az általa elfogadott ajánlat nem csak a felperes által elfogadott egy millió forint vételár megfizetését hanem egyéb feltételeket is tartalmazott.
Az Európai Bíróság C-94/14. számú ítéletének útmutatása alapján a Kúria előtti bíróság kijelölése iránti eljárásban a 1896/2006/EK rendelet 20. cikkének megfelelő analógia útján nem szükséges felülvizsgálni a kibocsátott európai fizetési meghagyást, azaz a joghatóság kérdéseire az ellentmondás előterjesztését követően a közjegyző előtti eljárásban már nem lehet visszatérni.
A per 2014-ben indult. A felperes és az I. rendű alperes házastársak voltak, a II. rendű alperes a felek gyermeke. A volt házastársak együttélésük alatt alapították a perbeli kft.-t. A társaságban az I. rendű alperes 96 %-os 19.200.000 forint, a felperes 4 %-os 800.000 forint névértékű, törzsbetéthez igazodó üzletrésszel rendelkezett. A házastársak között nem vitás a kft. üzletrészeinek közös vagyoni jellege, a házastársi közös vagyon megosztása iránt folyamatban lévő másiik perben a felperes a teljes, 500.000.000 forint értékben megjelölt üzletrész jutó részének megtérítését igényli.
A felperes volt a haszonbérlője a Magyar Állam III. rendű alperes tulajdonában álló mezőgazdasági földterületeknek. A szerződések lejártát követően a III. rendű alperes képviseletében eljárt Nemzeti Földalapkezelő Szervezet I. rendű alperes pályázatot írt ki a termőföldnek minősülő földterületek haszonbérbe adás útján történő hasznosítására. A pályázati eljárás nyertese a II. rendű alperes cég lett és vele kötötte meg a III. rendű alperes képviseletében eljárt I. rendű alperes a haszonbérleti szerződést.
A felperes személyiségi jogai megsértésére hivatkozással a Fővárosi Törvényszék előtt keresetet indított a Kúria, az ítélőtáblák, a Fővárosi Törvényszék kivételével valamennyi törvényszék, a Fővárosi Törvényszék elnöke és más bírósági vezetők, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, valamint más szervezetek és személyek ellen. A Pp. 13.
A perben a felperes a fiával (I. rendű alperessel) megkötött, 3 ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelenségének, két ingatlan tekintetében pedig a vételár ajándékozásának megállapítását kérte, majd az öt ingatlan tulajdonjogára vonatkozóan ajándék visszakövetelése iránt terjesztett elő keresetet. A perben ezt meghaladóan kérte az I. rendű alperes kötelezését 27 konkrét ingóvagyon kiadására, ennek hiányában 85.000.000 forint megfizetésére.
Az eljárt bíróságok a szerződések érvénytelensége és az ajándék visszakövetelése körében részítélettel döntöttek.
A peres felek közötti szerződéses jogviszonyban a Kúriának az ügy terjedelmes iratanyagának áttekintését követően abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perben érvényesített szavatossági igény elévült-e. A Kúria megállapította, hogy ha a kötelezett a jogosult szavatossági igénybejelentését mind jogalapjában, mind összegében egyértelműen, félre nem érthető módon elutasította, a felek között tovább folyó kommunikáció nem alapoz meg olyan reményt, ami alapján a jogosult alappal bízhat abban, hogy a kötelezett önként teljesít számára.
A per 2004. február 28. napján indult, tárgya a házasság felbontása és járulékai, a házastársi közös vagyon megosztása, ennek keretében a felek közös tulajdonaként nyilvántartott ingatlanokra érvényesített tulajdoni igény, az ingatlanok közös tulajdonának megszüntetése és a felek által kölcsönösen érvényesített többlethasználati díj követelés.
Az ügyben eljárt bíróságok a kereset és a viszontkereset tárgyában részítéletekkel határoztak. Az 58. sorszámú részítélettel a házasságot felbontották, döntöttek a gyermekek elhelyezéséről, tartásáról és a házastársi tartásról.