Polgári ügyek
A Kúria egy több mint 18 éve indult pert – amelyben a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) még másodfokon eljárva hozott jogerős közbenső ítéletet – zárt le határozatával és a meghozott jogerős ítéletet eltérő indokolással bár, de hatályában fenntartotta.
A végrehajtási eljárás adósa (felperesként) pert indított a végrehajtást kérő (alperes) ellen annak megállapítására, hogy a végrehajtás tárgyát képező követelés megszűnt. Az első- és a másodfokon eljárt bíróságok a keresetet elutasító döntésüket azzal indokolták, hogy hiányoznak a megállapítási keresetnek a Pp.123.§-ában előírt feltételei.
A per tárgya adásvételi szerződést felbontó szerződés fedezetelvonó jellegének megállapítása volt. A felperes 2 jogerős ítélet által megállapított követelésének fedezetét az ingatlannyilvántartási bejegyzés szerint a II. r. alperes tulajdonában álló ingatlan képezte.
A felperes a felek között létrejött vállalkozási szerződésben oszthatatlan építési szolgáltatás nyújtását vállalta, amelyet a beruházás külső forrásból történő finanszírozásához kapcsolódóan előzetesen meghatározott ütemterv szerint vállalt teljesíteni. Az ütemtervben megjelölt részhatáridők közül a szerkezetkész állapot elérésének határidejét a szerződésben kötbérrel biztosították.
A Kúria 39 peres fél közt, 2002. évi jogvitából eredően 2009. évben indult olyan perben hozott ítéletet, amely ügyben korábban a jogerős ítéletet egy alkalommal már hatályon kívül kellett helyeznie. A megismételt eljárásban a kapott iránymutatásnak megfelelően a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg ítéletében, hogy a felperes által vitatott csereszerződés, az azt felbontó szerződés, valamint a csereszerződés egyik tárgyára vonatkozó adásvételi szerződést felbontó szerződés nem érvénytelen.
A per tárgyát képező közös tulajdonú ingatlan a tulajdonosok elkülönült használatának, és a rajta lévő felépítmények számának megfelelően hármas tagolású, a bíróság azonban jogerős ítéletével az építésügyi hatóság által engedélyezett vázrajznak megfelelően két önálló ingatlanra megosztással szüntette meg a közös tulajdont, azzal, hogy mindkét létrejövő ingatlan rendelkezik közvetlen közúti összeköttetéssel.
A perben a felperes keresete alapján azt kellett megítélni, hogy a szabadalmazásra bejelentett, utóbb oltalomban nem részesült, de a feltaláló által a felperes gazdasági társaság részére értékesített, „Eljárás gabonából készített, magas fehérjetartalmú, hússzerű anyag és ebből előállított készítmények gyártására” című találmány és annak később az I.r. alperes üzemében kikísérletezett és továbbfejlesztett gyártási ismeretanyaga a Ptk. 86. § (4) bekezdése alá eső know-how-nak minősül-e, a felperes és a II.r.
Tájékoztató a Pfv.I.21.669/2014. számú ügyben, az egymással összefüggő szóbeli és írásbeli megállapodások tartalmának együttes értelmezéséről
Az adott ügyben a Kúria kifejtette: ha az írásbeli (ajándékozási) szerződés szorosan összefügg a felek szóbeli megállapodásával, nincsen akadálya annak, hogy a szóbeli megállapodást és az azzal egyidejűleg írásban rögzített megállapodást a bíróság együttesen értelmezze.
Tájékoztató a Pfv.I.20.375/2015. számú ügyben a külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátása tárgyában