Polgári ügyek

A peres felek 1994. március 9-én együttműködési megállapodást kötöttek. A szerződéskötést követően a felperes az erőforrásait az alperes által folyamatosan kilátásba helyezett kutatásfejlesztési, gyártási és gyártásfejlesztési feladatokra koncentrálta, utóbb azonban az alperesi érdekmúlás miatt az együttműködés okafogyottá vált. A felek a kialakult helyzet, az együttműködés meghiúsulásából eredő felperesi kárigény rendezése érdekében 1999. november 23-án egyezséget kötöttek egymással, amelyben megállapították, hogy az 1994.

A felek külföldi partnerek részvételével egy városon belüli területen gyógyturizmusra épülő beruházás megvalósítását határozták el. A projekt helyszíneként kiválasztott ingatlanokat – egy kivételével – az alperes a 2013. november 21-én kötött bérleti szerződésekkel a felperes használatába adta azzal, hogy a bérleti szerződések a beruházás finanszírozására kötendő szerződés aláírásakor lépnek hatályba.

A felperes értékesítette ingatlanát az I. rendű alperesnek, aki továbbadta a II. rendű alperesnek, majd a II. rendű alperes is továbbértékesítette azt a III. rendű alperes részére. Az ezt követően felszámolás alá került felperes által indított per során a felek az adásvételi szerződéseket felbontották és abban állapodtak meg, hogy a felperes tulajdonjoga kerül visszajegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A II. rendű alperes utóbb a tulajdonjoga visszajegyzése iránti kérelmét visszavonta, így a felperes tulajdonjoga sem volt visszaállítható.

A felperes az internetszolgáltató alperessel szemben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 94. § (1) bekezdés d) pontja alapján terjesztett elő keresetet, amelyben kérte az Szjt. 94. § (4) bekezdés b) pontja szerint a jogsértés elkövetéséhez kereskedelmi mértékben szolgáltatást nyújtó alperes kötelezését arra, hogy a vele szerződéses kapcsolatban álló előfizetők neve és címe megadásával szolgáltasson adatot arra vonatkozóan, hogy a közölt IP címek kikhez tartoztak a szerzői jogi védelem alatt álló művek jogosulatlan felhasználásának időpontjában.

A peres felek között bérleti jogviszony állt fenn, az alperes bérleti díj és közüzemi díj fizetési kötelezettségét részben nem teljesítette, ezért a felperes kereseti kérelmében ezek megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes viszontkereseti kérelmében a bérleti díj – bérleti jogviszony teljes időtartamára vonatkozó – leszállítását és a rezsiköltség túlfizetése visszafizetését kérte, valamint a felperes hibás teljesítésére hivatkozással kártérítési igényt is érvényesített.

A felperes a felek között 2005. augusztus 4-én létrejött vállalkozási szerződés alapján elvégezte egy lakópark útépítési és szennyvízcsatornázási munkáit. A hátralékos vállalkozói díj megfizetése iránt indult perben az alperes a felperes hibás teljesítésére hivatkozással viszontkeresetet terjesztett elő és – egyebek mellett – javítási költség és árleszállítás megfizetését kérte.

A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása érdekében 112 önkormányzat – köztük az alperesek – 2005. április 20-án létrehozták a felperesi társulást. A perben a felek között vitás volt, hogy az alpereseknek a társulási megállapodásban megjelölt cél megvalósítása érdekében önrészt szükséges-e fizetniük.

A jogerős ítélet elutasította a keresetet, amelyben a felperes a Miniszterelnökség alperes kötelezését kérte dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár 2013. március 22-23-i svájci és a 2013. július 26-27-i olaszországi kiküldetésével kapcsolatban azon adatok kiadására, mely szerint kikkel folytatott megbeszéléseket az utazások során név és tisztség megjelölésével; ki kezdeményezte a találkozókat és miért; mik voltak ezeknek a tárgyalásoknak a témái.

A felperes keresetében 1.052.618.197 forint kártérítés és késedelmi kamata egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Követelését az I. rendű alperessel szemben a Ptk. 349. § (1) bekezdésére, míg a II. rendű alperessel szemben a Ptk. 277., 298., 313., 318. és 339. §-ára alapította.

A Kúria ítéletével hatályában fenntartotta a felperes keresetét elutasító jogerős ítéletet.

Budapest, 2016. május 17.

A Kúria Sajtótitkársága

A munkáltató felperest, mint a munkaviszonyban létrehozott mű tekintetében a szerzői vagyoni jogok jogosultját a szerző személyhez fűződő jogai védelmében az igényérvényesítési jogosultság nem illeti meg.
Az építészeti alkotás és tervének felhasználása a meglévő épülethez csatlakozó további épület tervezésével és kivitelezésével nem állapítható meg.

Budapest, 2016. május 9.

A Kúria Sajtótitkársága