Polgári ügyek

A jogorvoslathoz való alkotmányos alapjog az állam számára állapít meg kötelezettséget a jogorvoslati lehetőségek intézményes biztosítására. A vonatkozó nemzetközi egyezmények az állam ezzel kapcsolatos esetleges kötelezettségszegésével szemben biztosítanak jogi védelmet, illetve fellépési lehetőséget.

A jogorvoslathoz való jog nem vezethető le az emberi méltósághoz fűződő alapjogból, nem érinti közvetlenül az emberi életminőséget.

A felperes – keresetének tartalma szerint - ingatlan tulajdoni hányadára vonatkozó tulajdonjoga bejegyzésének tűrésére kérte az alperesek kötelezését. A másodfokú bíróság – megváltoztatva az elsőfokú bíróság ítéletét – helyt adott a keresetnek, ítéletében az előzményi, a bejegyzéssel kapcsolatos földhivatali határozat bírói felülvizsgálata tárgyában eljárt bírósággal ellentétes tartalmú megkeresést fogalmazott meg a földhivatal számára. A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő I. rendű alperes álláspontja szerint a jogerős ítélet e rendelkezése a Pp.

A per 2009. szeptember 14. napján indult. Az elsőfokú bíróság részítélettel döntött a házasság felbontásáról. A folytatódó eljárásban vitás volt a gyermekek elhelyezése, a tartásdíj, a hátralékos tartásdíj mértéke, és a felek kérték a házastársi közös vagyon megosztását.

A Kúria hatályában fenntartotta a jogerős végzést, amely joghatóság hiányában megszüntette a pert.
Megállapította, hogy az importőri és a márkakereskedői megállapodás, valamint a hivatalos márkaszervíz szerződés szerint a szerződő felek végérvényesen kikötötték az angol bíróságok kizárólagos joghatóságát. E szerződéses kikötésekkel a márkakereskedői és a hivatalos márkaszervíz szerződés felmondással kapcsolatos jogviták esetére szóló kikötése nem jelent kivételt az angol joghatóság kizárólagossága alól.

A peres felek  2012. július 6-án elhunyt gyermekük hamvait - közös döntésük alapján - családi otthonukban helyezték el. A felek életközösségének megszakadását követően az alperes értékesítette az ingatlant, és jelenlegi lakóhelyére költözött, ahol egy szobát a gyermek ingóságaival rendezett be, és ott helyezte el a hamvakat.

A felperes keresetében ingatlan-nyilvántartáson kívül, örökléssel szerzett tulajdonjogának bejegyzését kérte és az alperesek kötelezését ennek tűrésére. Az eljárt bíróságok a keresetet elutasító ítéletük indokolásában hangsúlyozták: a felperes bejegyzett jogának hiánya miatt nem volt jogosult a törlési per indítására.

A felek között 2012. május 01-jén vállalkozási keretszerződés jött létre, amelyben a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az alperes részére a 2012. december 31-ig terjedő időszakban eseti megrendelések alapján karbantartási és kivitelezési feladatokat végez. A keretszerződés megkötését követően az alperes számos eseti megrendelést adott a felperesnek, 2012. augusztus 23-án azonban tájékoztatta, hogy a továbbiakban nem kívánja foglalkoztatni. A felperes módosított keresetében 11.411.367 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

A Kúria a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán abban a kérdésben hozott döntést, hogy a peres felek közötti szerződés megszűnése tekintetében milyen jelentősége van a postai küldeményként feladott felmondó nyilatkozat kötelezett részéről történő átvételének. Megállapította, hogy a jóhiszemű joggyakorlás követelményére és a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 7.

A felperes a felek között létrejött vállalkozási szerződés alapján elvégezte egy bevásárlóközpont kivitelezési munkáit. Az alperes az átadás-átvételt követően a felperes hibás teljesítésére hivatkozással lehívta a felperes által biztosított jólteljesítési bankgaranciát. A felperes a perben kártérítés címén a garancia lehívott összegének megtérítésére kérte az alperest kötelezni, az alperes pedig további hibákra – így egy csapadékelvezető csatorna hibájára - tekintettel viszontkeresetet terjesztett elő.

A felperes a felek között 2004. május 18-án létrejött tervezési szerződés alapján elkészítette egy budapesti szállodaépület terveit és a kivitelezés során ellátta a tervezési művezetési feladatokat. A tervezői és a művezetői díjat azonban az alperes maradéktalanul nem egyenlítette ki és nem fizette meg a tervezési és tervezői művezetői többletszolgáltatásokra hivatkozással a felperes által követelt további díjat sem.