Polgári ügyek

A peres eljárás 2010. március 4-én indult. A felperes keresetében a közös vagyon megosztásán belül a közös tulajdon megszüntetését és többlethasználati díj megfizetésre kötelezést kért. Az alperes viszontkeresettel a közös vagyon körét kibővítette az életközösség megszűnésekori megtakarításokra, állítva, hogy az 7.000.000 forint értéket tett ki és hivatkozott a felperes „vagyonkimentésére” is. Kérte az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányadok javára történő módosítását, gépjármű-nyereménybetétkönyv kisorsolása folytán megkapott nyeremény különvagyoni jellegére alapítva.

A jogerős ítélet elutasította az I-III. rendű felperesek keresetét, amelyben kérték megállapítani: az alperes megsértette a magántitokhoz fűződő személyiségi jogukat azzal, hogy 2012 áprilisában a velük szemben folyamatban lévő büntetőeljárásban keletkezett vádiratot, benne a személyes adataikat engedély és jogszabályi felhatalmazás nélkül elektronikus üzenetben harmadik személy részére továbbította, kérték az egyéb jogkövetkezmények alkalmazását, továbbá az alperes kötelezését az I. rendű felperes részére 579.900.000 forint vagyoni kár, a II-III.

A Kúria Pfv.VI. tanácsa a mai napon a jogerős ítéletet hatályában fenntartó ítéletet hozott egy 600.386.000 forint pertárgyértékű (tehát kiemelt ügynek minősülő) több mint 6 évvel ezelőtt indult ügyben.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a fegyveres testületek szolgálati nyugdíjasaira tett kijelentésével megsértette becsületét és jóhírnevét. A jogsértés miatt 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megszüntette a felperesek ellen a devizaalapú kölcsöntartozás visszafizetésére indított végrehajtást, a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.

A Kúria hatályon kívül helyező végzésének indokolásában kifejtette:

A per 2009. október 12-én indult. A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését két, Bt. formában működő, jelentős értékű patika tekintetében a házastársakat megillető vagyoni részesedés értékesítéséből befolyt nettó eladási ár 1/2 része és ennek az értékesítéstől számított kamata, a gazdasági társaságokban az életközösség megszűnése után az alperes részére kifizetett osztalék 1/2 része és ezután a középarányos időponttól számított kamatok megfizetésére. 
 

A Kúria a közbeszerzési eljáráson alapuló vállalkozási szerződéses jogviszonyban a felperesek által érvényesített vállalkozói díjigény elbírálása során a lefolytatott - elsősorban szakértői - bizonyítás terjedelmes iratanyagának értékelésével az alábbi megállapításokat tette:

A per során előterjesztett keresetében a felperes arra hivatkozással, hogy az alperes a felek között létrejött földgázszállítási szerződések alapján nominált, illetőleg az általa aukciókon elnyert földgázkapacitást egyes időszakokban ténylegesen nem nyújtotta a részére, többek között nominálási eltérési pótdíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni, valamint az általa fizetett aukciós díj arányos részének visszatérítését kérte. A bíróság azonban jogerős részítéletével e kereseti kérelmeket elutasította.

A kiemelt jelentőségű ügyben a külföldi társaság felperes az ugyancsak külföldi alperesekkel 2006-ban megkötött üzletrész adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződés megkötésekor az alperesekkel abban a közös téves feltevésben volt, hogy az alperesek tulajdonában álló társaság a tulajdonosa egy értékes ingatlannak.

A kiemelt ügyben irányadó tényállás szerint az I. rendű alperes 1989-ben vásárolta meg a felperestől a perbeli ingatlant, majd annak egy tulajdoni illetőségét 1999-ben továbbértékesítette a III. rendű alperesnek. A III. rendű alperes tulajdonjoga bejegyzése iránti kérelmének az ingatlan-nyilvántartásba történt benyújtását és széljegyzését követően a felperes pert indított egyebek mellett az I. rendű alperessel kötött szerződése, valamint az I. és III.