Polgári ügyek

Polgári ügyek

Tájékoztató a Pfv.VI.21.353/2014. számú elvi jelentőségű ügyben

Az ügyben eldöntendő kérdés az volt, hogy a csődegyezség megkötését követően, de még annak bírósági jóváhagyását megelőzően az alperes jogszerűen használta-e fel a felperes által letett óvadék teljes összegét. Ehhez azt a jogkérdést kellett a Kúriának megválaszolnia, hogy a csődegyezség mikortól hat ki az abban részt nem vett hitelezőkre, mikortól van a csődegyezségnek kényszeregyezség hatálya: a megkötésétől (ez volt a másodfokú bíróság álláspontja), vagy csak a jogerős bírósági jóváhagyástól (ez volt az elsőfokú bíróság álláspontja).

Az egyetem alkalmazottjának szabálytalan intézkedése folytán keletkezett kárért az ösztöndíjakat átutaló bank nem tehető felelőssé, ha nincs a kár bekövetkezésével okozati összefüggésben álló jogellenes magatartása, Pfv.III.20.693/2015/2.számú ügy

A felperes a keresetében kárként annak az összegnek a megtérítésére kérte az alperes bank kötelezését, amelyet alkalmazottja 2003. november 10. és 2011. január 17. között jogosulatlanul a felperes bankszámlájáról a saját bankszámlájára átutaltatott. Az alperesnek az a mulasztása volt bizonyított, hogy a csoportos átutalási megbízás teljesítéséről kiállított bankszámlakivonatok nem tartalmaztak megfelelő tájékoztatást.

Tájékoztató a Pfv.V.20.773/2015. számú egyedi ügyben, ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződésszegés jogkövetkezményei nem alkalmazhatók

A tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kötött ingatlanhasznosítási megállapodással vegyes vállalkozási jogviszonyban a másodfokú bíróság jogerős   ítéletével csak kisebb részben találta alaposnak a felperesek keresetét. A felek közötti levelezés tartalmából és a tanúvallomásokból arra a következtetésre jutott, hogy az eredeti megállapodáshoz képest megváltozott, mindkét fél által elismerten szükséges műszaki tartalomhoz kapcsolódó vállalkozói díjban a peres felek megállapodni nem tudtak.

Tájékoztató a Pfv.I.20.151/2015. számú ügyben a közös tulajdon megszüntetése iránti kereset elutasítására vezető egyes okokról

A speciális adottságú gyümölcsös és gazdasági épület megjelölésű, a valóságban présház és pince felépítményekkel rendelkező ingatlan az I. rendű felperes és az I. rendű alperes osztatlan közös tulajdona, a II-III. rendű felperesek, valamint a II. rendű alperes haszonélvezők. Az ingatlant mind a felperesi, mind az alperesi család szőlő-és gyümölcstermesztésre, ezen belül elsősorban tárolás céljára használják.

Tájékoztató a Pfv.II.20.101/2015. számú ügyről

A peres felek 1998-tól 2007-ig érzelmi kapcsolatban, közös háztartásban éltek. Az alperes jelentős értékű különvagyoni készpénzzel rendelkezett, volt házastársától – a vagyonjogi elszámolás eredményeként – 3.000.000 DEM-ben részesült. A felperes házassága felbontásakor 1.900.000 forint jutót kapott. A Magyarországra költöző alperes a saját vagyoni készpénzét a felperes tanácsára ingatlanokba fektette. Nagy értékű lakás, illetve telekingatlanokat vásárolt, a telkeken társasházakat építtetett. A felperes kárpótlási jegyek adásvételével foglalkozott.

Tájékoztató a Pfv.II.20.112/2015. számú ügyről

A per tárgya a házastársi közös vagyon megosztása volt. A közös vagyonba a házastársak házas ingatlana, három gazdasági társaság megosztandó vagyona, az ingatlanon az életközösség alatt és az életközösség megszűnése után végzett beruházások elszámolása, továbbá az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése tartozott. A per alatt mindkét házastárs az ellenérdekű fél követelésének meghiúsítása érdekében az ingatlan tulajdoni hányadára ajándékozási szerződést kötött.

Tájékoztató a Pfv.V.21.387/2014/3.számú ügyben a semmisség hivatalból csak akkor észlelhető, ha az elsőfokú eljárás adatai alapján egyértelműen megállapítható, felülmérlegelés csak kivételesen, meghatározott feltételek fennállása esetén lehetséges

Vállalkozási szerződésből eredő vállalkozói díjkövetelés iránt indult perben a Kúria megállapította, hogy a felperes által hivatkozott vállalkozói szerződés egyes pontjaira vonatkozó semmisség az elsőfokú eljárás adatai alapján egyértelműen nem volt hivatalból észlelhető, ezért a jogerős ítélet e körben az érdemi vizsgálatot jogsértés nélkül mellőzte.

Tájékoztató a Pfv.V.21.462/2014/7.sz. egyedi ügyben, szállítási szerződésből eredő vételárkövetelés esetén – ha ez a felek között vitatott – a szállítót terheli az áru átadásának és a vételár mértékének bizonyítása

A szállítási szerződésből eredő vételárkövetelés iránt indult perben a Kúria megállapította, hogy a szállító felperest terhelte az alperes részére a tartós gazdasági kapcsolatuk keretében a különféle, az alperes által folytatott építési beruházásokhoz szállított építőanyagok átadásának és a szóbeli szerződésben kikötött vételár mértékének bizonyítása.